Rengetegen megosztották a Facebookon a következő videót, amelyből - a készítők ígérete szerint - megtudhatjátok, milyen módszerrel szoroznak össze két számot a japán diákok.
A technika lényege a következő: ha például 21-et 23-mal szeretnénk szorozni, húznunk kell először két, majd egy vonalat, majd ezekre függőlegesen két és három vonalat. Ezután meg kell számolni, hány pontot metszik egymást a vonalak a megfelelő csomópontokban. Ezeket a számokat kell leírni, és már meg is van az eredmény.
Ha nem lenne érthető a technika, nézzétek meg a videót, így minden tiszta lesz:
Matekórára érdemes bevinni a videót, és feltenni a kérdést a diákoknak: vajon miért működhet ez a szorzási módszer?
Átírhatja a matematika történetét egy 3700 éves, titokzatos agyagtábla
A világ legrégebbi trigonometriai táblázatát rejti egy 3700 éves agyagtábla: ausztrál kutatók egy új vizsgálatnak köszönhetően azonosították a vésett jeleket, amelyek a püthagoraszi számhármasok speciális mintázatát mutatja. Az ausztrál kutatócsoport szerint ősi matematikusok arra használták a táblát, hogy paloták, templomok és csatornák megtervezéséhez végezzenek vele számításokat.
Egy tanár, aki végre megválaszolta, hogy miért van szükségünk a matematikára
Számtalanszor átfut a tehetetlenségből fakadó gondolat a diákok fejében, hogy miért kell a fejünkbe vésni a másodfokú egyenlet megoldóképletét. A lényeg viszont nem a matematikai példák megoldásában rejlik. A matematikaoktatóként dolgozó Jeremy Kun-tól kérdezte meg egy diák szélesebb nyilvánosság előtt, ami mindenkit érkel: Hol fogom valaha használni ezeket a szinuszokat, koszinuszokat, integrálást, valamint az algebrát és geometriát?
