Javultak a gyermekek és a pedagógusok esélyei a magyar oktatási rendszer változásaival - így összegezhetőek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint az Európai Bizottságnak az uniós tagállamok oktatásáról csütörtökön közzétette jelentésében szereplő megállapítások.
A tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a bizottság Education and Training Monitor 2017 című kiadványa szerint Magyarországon az uniós átlagot meghaladó a pedagógusbérek emelkedése, az életpályamodell és a pedagógushallgatóknak meghirdetett kormányzati ösztöndíjak vonzóbbá tették a pedagóguspályát, és ez a tanárképzésre jelentkezők számában is látszik.
Úgy folytatták: a jelentés pozitívumként emeli ki a többi között, hogy Magyarország az uniós átlagnál többet fordít oktatásra, továbbá elismeri a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatára vonatkozó döntést, a gyermekek korai fejlesztéséért, valamint a tanulói teljesítmények növeléséért hozott kormányzati intézkedéseket is.
Felhívták a figyelmet arra: Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol 3 éves kortól kötelező a részvétel a kora gyermekkori nevelésben. A vizsgált időszakban Magyarországon a 4-6 évesek 95,3 százaléka óvodába járt, ez meghaladta az uniós átlagot (94,8 százalék). A roma gyerekek 91 százaléka jár óvodába, amely a legmagasabb arány a régióban.
Szomorú eredmények a magyar pedagógusokról: idősek, sokat dolgoznak, keveset keresnek
Egyre több az 50 fölötti pedagógus - írja a Haszon az OECD új, 450 oldalas tanulmánya alapján. A lap szerint a pedagógusok korfája tovább romlott: a tanárok 37 százaléka 50 éve fölötti, ami ugyan megfelel az OECD-átlagnak, de mindössze 6 százalékuk 30 év alatti.
