"Ha a szülő elengedi a gyermekét a tüntetésre és igazolja ezt, a diáknak ehhez joga van" Közoktatás
Eduline

"Ha a szülő elengedi a gyermekét a tüntetésre és igazolja ezt, a diáknak ehhez joga van"

Vajon milyen retorziók érhetik azokat, akik nem mennek iskolába? Ki igazolhatja a hiányzást? Fontos kérdések a pénteki diáktüntetéssel kapcsolatban.

Vajon milyen retorziók érhetik azokat, akik nem mennek iskolába? Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa az Indexnek azt mondta: ez a kérdés nem is az ő kompetenciája, teljesen kézenfekvő ugyanis, hogy semmilyen retorzió nem érheti azt, aki igazoltan hiányzik. A legtöbb iskolában a szülő félévente három nap távollétet igazolhat gyermekének.

Ha a szülő elengedi a gyermekét a tüntetésre és igazolja ezt, a diáknak ehhez joga van - mondta Aáry-Tamás Lajos. Ez tehát sem nem az oktatási biztos, sem nem az iskola ügye, csak a szülőé és a diáké, tette hozzá. 

Nem szimpla lógás - hová mennek iskola helyett a tüntető diákok pénteken?

„Nem szimpla lógásra biztatunk benneteket - annak ellenére, hogy a túlterheltség miatt bőven ráférne mindannyiunkra a pihenés" - írják a január 19-i „Ne menj suliba - demonstrálj az oktatásért" akció szervezői. „Január 19-én délelőtt nem megyünk suliba, kiállva az oktatási rendszer fejlesztéséért.

Mi a diákok felelős döntésére bízzuk, hogy mennek-e iskolába, és hogy ezt igazolással vagy anélkül teszik, mondja Gyetvai. Aki igazolatlanul hiányzik, azt az adott iskola házirendje szerint érheti bizonyos szankció (első esetben ez általában csak figyelmeztetés). „Ha így is lesz, mi elvárjuk, hogy csakis jogszerű retorzió érhessen bárkit. Ahol nem ez történik, ott jogi segítséget nyújtunk a bajba került diákoknak." 

Videóban üzennek a diákok: ezért tüntetnek január 19-én

Eddig majdnem 8 ezren jelezték, hogy részt vesznek január 19-én a „Ne menj suliba!" címen meghirdetett diáktüntetésen.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.