"Mi vagyunk a jövő", "Szabad oktatást!", "Oktatást, ne nevelést" feliratú transzparenseket tartottak a demonstrálók, akik fél ötkor a Blaha Lujza tértől indultak - ott még körülbelül száz tüntető gyűlt össze, de a megmozdulás végére mindössze negyvenen-ötvenen maradtak. A Fővám téren kifeszítettek egy Magyarországot ábrázoló molinót, amelyre korábban bárki ráírhatta, milyen jövőt, milyen oktatást akar.

A közoktatás központosítása, a tananyag egységesítése ellen tiltakozók - akik azt skandálták, hogy "gyertek velünk", "rózsacsökkentést" és "nem hagyjuk" - között több volt a nyugdíjas, mint a diák, a menetet rendőrök kísérték. Az első felszólaló, Gyetvai Viktor szervező arról beszélt, hogy hiába küldtek levelet Hoffmann Rózsának, ő semmit nem reagált, ehelyett tizennyolc iskola diákönkormányzatával egyeztetett. "A mostani átalakítások kilenc és félmillió embert érintenek, de a jogszabályokat tíz ember alkotta meg" - tette hozzá.

Az ELTE bölcsészkara előtt egy középiskolás lány szólalt fel. Azt mondta: felháborítónak tartja, hogy a kormány a kötelező hit- és erkölcstanoktatással elvette a szülőktől annak a jogát, hogy maguk döntsék el, milyen erkölcsi elvek alapján nevelik gyerekeiket. Hozzátette: az is nonszensz, hogy bevezették a mindennapos testnevelést, miközben rengeteg iskolában nincs tornaterem, így a diákok a folyosókon és a lépcsőházban mozognak. "A tanároknak meghatározták, hogy mit és milyen tankönyvből tanítsanak, a diákoknak pedig ingyen közmunkát kell végezniük" - utalt a tankönyvpiac szűkítésére és az érettségihez kötelező közösségi munkára.

A Nemzeti Múzeum előtt egy másik középiskolás tartott beszédet. Azt mondta, elszomorítja, hogy csak ennyien mentek el a tüntetésre, miközben a tandíjellenes demonstrációkon több ezren vettek részt, pedig a közoktatás legalább annyira fontos, mint a felsőoktatás. Arra kérte a pedagógusokat, hogy ne fogadják el az életpályamodellt, és hozzátette azt is: sokan már szorgalmasan készítik a portfóliójukat ahelyett, hogy tiltakoznának a megalázó minősítési rendszer ellen. Az utolsó felszólaló, Melegh András szervező arra hívta fel a figyelmet, hogy a közoktatást át lehetett volna alakítani jól is, de akkor nem kellett volna kihagyni az egyeztetésből az érintetteket.

A "Jövőnk a tét" elenevezésű megmozdulás szervezői hét pontban foglalták össze követeléseiket: nyilvános szakmai konzultációt, tanszabadságot, megalapozott, kidolgozott reformokat követelnek. "Biztosítsák a szólás- és véleményszabadságon alapuló közoktatást, ne erőszakoljanak a diákokra a társadalom csak egy része által elfogadható gondolkodásmódot" - írják az esemény Facebook-oldalán, hozzátéve: a forráskivonást meg kell állítani, a közalkalmazottak és a közszolgálati dolgozók bérét és munkakörülményeit pedig javítani kell.

Ultimátumot adtak Hoffmann Rózsának

A tüntetés szervezői utoljára január 25-én tartottak demonstrációt, arra meghívták Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárt is, aki a meghívást levélben visszautasította. Az államtitkár arra hivatkozott, hogy a színpadon folytatott nyílt vita nem a megfelelő forma, de "két-három képviselőjükkel szívesen találkozom egy tea mellett lefolytatott, nem sajtónyilvános beszélgetésre".

A szervezők erre válaszul február 5-én az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete előtt forró teával és egy levéllel várták Hoffmann Rózsát, de találkozásra ekkor sem került sor. A szervezők február 18-ig adtak időt arra, hogy az államtitkár megkezdje a nyilvános szakmai konzultációt az általuk megjelölt szakmai szervezetekkel, mint például a Hálózattal a Tanszabadságért vagy a Történelemtanárok Egyletével, de ez nem történt meg, ezért kedden tizenöt-húsz diák ülősztrájkot tartott a Blaha Lujza téren, megbénítva ezzel a forgalmat.