"Túl liberális" lehet a kormánynak az új NAT? Csúszhat a tanterv bevezetése Közoktatás
Eduline

"Túl liberális" lehet a kormánynak az új NAT? Csúszhat a tanterv bevezetése

Még távolról sincs kész az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciója, amit hétfőn kapott kézhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma - értesült a Népszava.

A lapnak több - az új NAT fejlesztésében részt vevő - szakember azt mondta, ez egy kétéves projekt, ami csak tavaly ősszel indult. Ezért sem értik, a kormány miért kommunikálta, hogy 2019 szeptemberétől már az új alaptanterv szerint taníthatnak az iskolákban. Igaz, Palkovics László innovációs miniszter - még oktatási államtitkárként – egyszer úgy nyilatkozott: 2019 szeptembere csak egy nem hivatalos céldátum.

Hozzátették: a kormány eddig nem szólt bele a munkájukba, de azt már az elején leszögezték számukra, hogy az új alaptanterv legyen kellően nemzeti, munkaalapú és családközpontú. Ám hogy ehhez pontosan milyen szempontokat kellene figyelembe venniük, már nem részletezték.

Szerintük a NAT fejlesztésével megbízott miniszteri biztos, Csépe Valéria „mindenre bólogat”, amit a kormány kér, de az elvárásokat már nem továbbítja a szakmai csoportok felé, hagyja, hogy a szakemberek önállóan dolgozzanak. Így elképzelhető, hogy a NAT-koncepció a kormány számára "túl liberálisnak" tűnhet.

Ez pedig vitákat generálhat a minisztérium és a szakemberek között, így a szakmai és társadalmi nyilvánosságnak még jó ideig várnia kell majd, mire megismerheti a koncepció tartalmát. 

Nagy változások jönnek az iskolákban? Megvan az új alaptanterv tervezete

Átadták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezetét, a cél az, hogy a magyar diákok versenyképes, a munkaerőpiacon és az életben is értékes, valamint a nemzeti kultúrát korszerűen átadó tudást szerezzenek az iskolapadban - olvasható a közleményben. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megkapta az új Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezetét hétfőn - tudatta a tárca sajtóosztálya közleményben az MTI-vel.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.