Az évnyitó ünnepség képmutatás, hiszen a szünidő végének senki sem örül, a gyerekek nem az életre készülnek, hanem élnek, a jó iskola pedig nem jogi és hatalmi eszközökkel, hanem a személyesség erejével motivál. Így látja ezt Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke.

Horn György az Origónak adott interjújában elmondta, képtelenség, hogy egy tanárnak 200-250 gyerekkel kell egyszerre foglalkozni, mert így nem a diákokra, csak a tantárgyra fog figyelni. Fontosnak tartja a jelenelvűséget, hogy ne azt hangoztassák az iskolák, az életre készítik fel a tanulókat.

„Fontos, hogy a gyerekek az iskolás időszakuk alatt ne készüljenek valamire, hanem érezzék jól magukat, szeressenek élni. Ezt borzasztó nehéz megvalósítani az iskolában, ami – ma már szakmai meggyőződésem – eredendően szörnyű hely, egy erőszakszervezet” – mondta Horn.

Véleménye szerint az általános népiskola bevezetésével az iskola munkahellyé vált a gyerekek számára: van jó és rossz munkahely, de mindenképpen kényszer van. Elmesélte azt is, hogy iskolaigazgatóként megrovást kapott a fővárosi tanácstól, mert nem tartott évnyitót. „Micsoda képmutatás azt várni a gyerekektől, hogy fehér ingben ünnepeljék a nyaralás végét és az iskola kezdetét?” – mondta.

Hozzátette, meggyőződése, hogy az iskola ma, a 21. század elején nem más, mint a saját maga által okozott károk megszüntetésére irányuló intézmény. Vagyis a jó iskola a lehető legkevesebb kárt okozza a gyereknek. Mivel a társadalom szétszakítja a családot azzal, hogy minden tagját munkahelyre kényszeríti, a család ma már tényleg nem alkalmas arra, hogy a gyerekeket felkészítse a szocializációs folyamatra.

Horn az oktatás megreformálásáról is beszélt, amit az egészségügyhöz hasonlított. „ A felvilágosodástól a második világháborúig, sőt inkább azt mondom, az 50-es évekig eltartott, mire az orvostudomány igazán diagnosztizálni tudta a betegségeket, mire feltárta az emberi test, a különböző szervek működését, és arra is rájött, hogy ezek megbetegedéseit hogyan tudja kezelni. És amikor idáig eljutott, akkor kiderült, hogy ez rettenetesen sok pénzbe kerül. Máig nem tud kimászni ebből. Ma már legtöbbször nem az a kérdés, hogy meg tudjuk-e gyógyítani a betegséget, hanem hogy van-e rá pénzünk? Ugyanígy rengeteg tudás halmozódott fel az évszázadok során az iskoláról, és kiderült, hogy ehhez is rengeteg pénz kell, ha jól akarjuk csinálni. Vagyis az iskola azért nem tud változni, mert elképesztően drága lenne az átalakulás. Más épületek kellenének, másképp felkészült tanárok, egyáltalán, a tanár fogalmának, szerepének teljes átalakuláson kellene átesnie”.

Az alternatív iskolákról itt olvashattok többet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!