Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.

Nem javultak, de legalább nem is romlottak az eredmények - ez derült ki a 2017-es kompetenciamérés csütörtökön nyilvánosságra hozott eredményeiből. A matematikai és szövegértési kompetenciát mérő tesztek átlagpontszámából jól látszik, hogy hiába szabta át a kormány a teljes közoktatást és szakképzést, a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok teljesítménye alig-alig változott.

„Az adatok a közoktatás teljesítményének időbeli alakulásában nem tanúskodnak semmilyen, statisztikailag alátámasztható változásról. Számottevő különbségek nem tapasztalhatók, enyhe ingadozásokat láthatunk mindössze a szövegértés és a matematika területén” – olvasható az Oktatási Hivatal elemzésében, amelyben azt is hozzáteszik: a különbségek olyan kicsik, hogy „azokkal sem a fejlődésre, sem a teljesítményromlásra vonatkozó következtetéseket nem lehet érvényesen alátámasztani”. 

Több mint kétszázezer diák írta meg a tesztet

Összesen 264 546 hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diák írta meg a 2017-es kompetenciamérést – valamennyi magyarországi iskolában ugyanabban az időpontban kapták meg a tesztet a tanulók. Kétszer 45 perc alatt egy matematikai, ugyancsak kétszer 45 perc alatt egy szövegértési tesztet kellett megoldaniuk, emellett szüleikkel együtt kitölthettek egy olyan kérdőívet, amely a család szociális helyzetéről, a szülők munkaerőpiaci helyzetéről, lakhatási körülményeikről tartalmaz kérdéseket – az ún. tanulói kérdőív kitöltése nem kötelező, de a legtöbb iskolában arra kérik a diákokat, hogy válaszoljanak a kérdésekre.

Budapest vs községek: hatalmas a különbség

Még mindig hatalmasak a különbségek a falusi és a fővárosi iskolákban tanulók, a budapesti, a nyugat-magyarországi, valamint az észak-magyarországi és észak-alföldi diákok teljesítménye között. A legrosszabb átlageredményeket mind matematikából, mind szövegértésből az észak-magyarországi és az észak-alföldi diákok, valamint a községekben élő tanulók produkálták, míg a legmagasabb pontszámot a budapesti diákok szerezték.

„E különbségeket nagyrészt a különböző településtípusok eltérő gazdasági és szociális jellemzői magyarázzák” – írják az elemzésben. Jól mutatja a különbségeket és a diákok szociokulturális hátterének sokat emlegetett hatását például a hatodikosok matematikai átlageredménye: a legmagasabb pontszámot az V. kerületi diákok szerezték, míg a leggyengébb eredmény a gönci járásban született.

Még ennél is nagyobb a különböző iskolatípusok tanulói teljesítménye közötti különbség. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba járók 160-175 ponttal jobb átlageredményt értek el, mint az általános iskolákban tanuló kortársaik, az előnyük a 10. évfolyamon is jelentős marad – jobb eredményeket értek el a négyosztályos gimnáziumok tanulóinál is, a szakképző intézményekbe járók pontszámához képest még nagyobbak a különbségek. Persze ez aligha meglepő – emeli ki az Oktatási Hivatal -, hiszen a szerkezetváltó, vagyis hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba a diákok komoly kiválasztási folyamatot, szelekciót követően kerülnek be. 

Szakközépiskolák: szomorú eredmények

A szakközépiskolákban – vagyis a korábbi szakiskolákban – azonban siralmasak az eredmények. A hároméves szakképzést választó diákok nemcsak az országos átlagnál szereztek sokkal kevesebb pontot, a tizedikes szakközépiskolások átlageredménye a hatodikos általános iskolásokét sem éri el. „Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a tanulók 6. évfolyamos korukban jobb matematikai, illetve szövegértési képességekkel rendelkeztek, hiszen ők már akkor is a lemaradók között voltak. Az azonban ezekből az adatokból is kirajzolódik, hogy egy egész középiskolai képzési forma tanulói (a populáció 20%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem” – olvasható az elemzésben.

Nem véletlen, hogy pedagógusok és oktatáskutatók már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy az újraszabott szakképzésben nagyon alacsony a közismereti óraszám - a kilencedikes szakközépiskolásoknak magyarból, matematikából és társadalomismeretből is mindössze heti 2-2 órájuk van, a tizedikesek pedig már csak heti 1 órában tanulnak magyart és matekot -, így nincs elég idő a készségfejlesztésre.

Baj van a középiskolai matekoktatással?

Az eredmények a matematikaoktatás gyenge pontjaira is rámutat: a hatodik és a nyolcadik évfolyam közötti két évben a diákok matematikai készségei jobban fejlődnek, mint a szövegértésük, a fejlődés azonban lelassul a nyolcadik és a tizedik évfolyam között. Miért baj ez? Mert a feladatsor a matematikai eszköztudást méri, vagyis azt, hogy a diákok gyakorlati helyzetben is tudják-e használni a matekórákon megtanult képleteket, technikákat. Például hogy ki tudják-e számolni, hány liter festéket kell venni a szobájuk kifestéséhez vagy el tudják-e dönteni, melyik bank ajánlata a kedvezőbb. Úgy tűnik, a "gyakorlati alkalmazási készségek" fejlesztésében gyenge a középiskolai matekoktatás.

„Bárki, aki ismeri a magyar középiskolai matematikaoktatás hagyományait, alátámaszthatja, hogy a középiskolai matematika tananyag – kimondva, kimondatlanul – alapvetően matematikai modellek megismertetését és elsajátíttatását tekinti céljának, szakdidaktikai módszerei is alapvetően ehhez alkalmazkodtak (...) A matematikai eszköztudásnak a 8. és a 10. évfolyam közötti kisebb mértékű fejlődése nagy valószínűséggel mindössze azt a tényt tükrözi, hogy a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikaoktatás általánosságban kevés hangsúlyt helyez” – olvasható az Oktatási Hivatal elemzésében.