Megvannak a kompetenciamérés friss eredményei: nagy baj van a szakközépiskolákban Közoktatás
Szabó Fruzsina

Megvannak a kompetenciamérés friss eredményei: nagy baj van a szakközépiskolákban

Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.

Nem javultak, de legalább nem is romlottak az eredmények - ez derült ki a 2017-es kompetenciamérés csütörtökön nyilvánosságra hozott eredményeiből. A matematikai és szövegértési kompetenciát mérő tesztek átlagpontszámából jól látszik, hogy hiába szabta át a kormány a teljes közoktatást és szakképzést, a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok teljesítménye alig-alig változott.

„Az adatok a közoktatás teljesítményének időbeli alakulásában nem tanúskodnak semmilyen, statisztikailag alátámasztható változásról. Számottevő különbségek nem tapasztalhatók, enyhe ingadozásokat láthatunk mindössze a szövegértés és a matematika területén” – olvasható az Oktatási Hivatal elemzésében, amelyben azt is hozzáteszik: a különbségek olyan kicsik, hogy „azokkal sem a fejlődésre, sem a teljesítményromlásra vonatkozó következtetéseket nem lehet érvényesen alátámasztani”. 

Több mint kétszázezer diák írta meg a tesztet
Összesen 264 546 hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diák írta meg a 2017-es kompetenciamérést – valamennyi magyarországi iskolában ugyanabban az időpontban kapták meg a tesztet a tanulók. Kétszer 45 perc alatt egy matematikai, ugyancsak kétszer 45 perc alatt egy szövegértési tesztet kellett megoldaniuk, emellett szüleikkel együtt kitölthettek egy olyan kérdőívet, amely a család szociális helyzetéről, a szülők munkaerőpiaci helyzetéről, lakhatási körülményeikről tartalmaz kérdéseket – az ún. tanulói kérdőív kitöltése nem kötelező, de a legtöbb iskolában arra kérik a diákokat, hogy válaszoljanak a kérdésekre.

Budapest vs községek: hatalmas a különbség

Még mindig hatalmasak a különbségek a falusi és a fővárosi iskolákban tanulók, a budapesti, a nyugat-magyarországi, valamint az észak-magyarországi és észak-alföldi diákok teljesítménye között. A legrosszabb átlageredményeket mind matematikából, mind szövegértésből az észak-magyarországi és az észak-alföldi diákok, valamint a községekben élő tanulók produkálták, míg a legmagasabb pontszámot a budapesti diákok szerezték.

Ezek az ország legjobb általános iskolái: itt a friss lista

A hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola, a dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola, a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola, az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola - állami és egyházi iskola, valamint egyetemi gyakorlóiskola is szerepel a kiemelkedő teljesítményű iskolák listáján.

„E különbségeket nagyrészt a különböző településtípusok eltérő gazdasági és szociális jellemzői magyarázzák” – írják az elemzésben. Jól mutatja a különbségeket és a diákok szociokulturális hátterének sokat emlegetett hatását például a hatodikosok matematikai átlageredménye: a legmagasabb pontszámot az V. kerületi diákok szerezték, míg a leggyengébb eredmény a gönci járásban született.

Még ennél is nagyobb a különböző iskolatípusok tanulói teljesítménye közötti különbség. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba járók 160-175 ponttal jobb átlageredményt értek el, mint az általános iskolákban tanuló kortársaik, az előnyük a 10. évfolyamon is jelentős marad – jobb eredményeket értek el a négyosztályos gimnáziumok tanulóinál is, a szakképző intézményekbe járók pontszámához képest még nagyobbak a különbségek. Persze ez aligha meglepő – emeli ki az Oktatási Hivatal -, hiszen a szerkezetváltó, vagyis hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba a diákok komoly kiválasztási folyamatot, szelekciót követően kerülnek be. 

Szakközépiskolák: szomorú eredmények

A szakközépiskolákban – vagyis a korábbi szakiskolákban – azonban siralmasak az eredmények. A hároméves szakképzést választó diákok nemcsak az országos átlagnál szereztek sokkal kevesebb pontot, a tizedikes szakközépiskolások átlageredménye a hatodikos általános iskolásokét sem éri el. „Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a tanulók 6. évfolyamos korukban jobb matematikai, illetve szövegértési képességekkel rendelkeztek, hiszen ők már akkor is a lemaradók között voltak. Az azonban ezekből az adatokból is kirajzolódik, hogy egy egész középiskolai képzési forma tanulói (a populáció 20%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem” – olvasható az elemzésben.

Nem véletlen, hogy pedagógusok és oktatáskutatók már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy az újraszabott szakképzésben nagyon alacsony a közismereti óraszám - a kilencedikes szakközépiskolásoknak magyarból, matematikából és társadalomismeretből is mindössze heti 2-2 órájuk van, a tizedikesek pedig már csak heti 1 órában tanulnak magyart és matekot -, így nincs elég idő a készségfejlesztésre.

Baj van a középiskolai matekoktatással?

Az eredmények a matematikaoktatás gyenge pontjaira is rámutat: a hatodik és a nyolcadik évfolyam közötti két évben a diákok matematikai készségei jobban fejlődnek, mint a szövegértésük, a fejlődés azonban lelassul a nyolcadik és a tizedik évfolyam között. Miért baj ez? Mert a feladatsor a matematikai eszköztudást méri, vagyis azt, hogy a diákok gyakorlati helyzetben is tudják-e használni a matekórákon megtanult képleteket, technikákat. Például hogy ki tudják-e számolni, hány liter festéket kell venni a szobájuk kifestéséhez vagy el tudják-e dönteni, melyik bank ajánlata a kedvezőbb. Úgy tűnik, a "gyakorlati alkalmazási készségek" fejlesztésében gyenge a középiskolai matekoktatás.

„Bárki, aki ismeri a magyar középiskolai matematikaoktatás hagyományait, alátámaszthatja, hogy a középiskolai matematika tananyag – kimondva, kimondatlanul – alapvetően matematikai modellek megismertetését és elsajátíttatását tekinti céljának, szakdidaktikai módszerei is alapvetően ehhez alkalmazkodtak (...) A matematikai eszköztudásnak a 8. és a 10. évfolyam közötti kisebb mértékű fejlődése nagy valószínűséggel mindössze azt a tényt tükrözi, hogy a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikaoktatás általánosságban kevés hangsúlyt helyez” – olvasható az Oktatási Hivatal elemzésében.

Ezek a középiskolák is az ország legjobbjai közé tartoznak: egy másik lista

A budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium, a makói József Attila Gimnázium, a mátészalkai Budai Nagy Antal Szakgimnázium, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium - többek között ezek a középiskolák szerepelnek azon a listán, amelyet az Oktatási Hivatal állított össze a kiemelkedő pedagógiai teljesítményű intézményekről.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.