Városháza: több mint 200 millió forint kellene a mozgásjavító iskola működtetésére Közoktatás
MTI

Városháza: több mint 200 millió forint kellene a mozgásjavító iskola működtetésére

Nemcsak egy kétmillió forintból kialakítható tanterem hiányzik a budapesti Mexikói úti mozgásjavító iskolából a...

Nemcsak egy kétmillió forintból kialakítható tanterem hiányzik a budapesti Mexikói úti mozgásjavító iskolából a szakközépiskolai működéshez, hanem a jogszabályban meghatározott minimumfeltételek sem biztosítottak - közölte a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatósága csütörtökön.

A Városháza a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) előző napi közleményére reagált; ebben a szervezet egyebek mellett azt írta, hogy szerintük a szakközépiskolai oktatás "egy tanterem kialakításával, mindössze kétmillió forintból" is folytatható lenne, ha a fővárosi önkormányzat akarná.

Az önkormányzat szerint azonban a szakközépiskolai feladat teljes körű ellátásához nem elegendő kétmillió forint. Közölték, első ütemben fel kellene újítani, illetve át kellene alakítani a kémia-fizika szaktantermeket, a hozzájuk kapcsolódó szertárat, a szakiránynak megfelelő tanirodát (szaktantermet), valamint további három tantermet és a hozzájuk tartozó vizesblokkokat.

A tájékoztatás szerint második ütemben további hat osztálytermet és a hozzájuk tartozó vizesblokkokat, a nagy tornatermet és az iskolai betegszobát kellene felújítani, valamint korszerűsíteni a helyiségekhez tartozó ablakokat, radiátorokat, elektromos vezetékeket és kapcsolókat, míg a harmadik ütemben az iskola két régi liftjét kellene tűzbiztos újakra cserélni.

A Városháza közölte: mindezen munkálatok összköltsége - az egykori igazgató által készített korábbi javaslat szerint - 190 millió forint, amelyet növelne a beszerzendő eszközökre fordítandó további 22 millió forint. Kitértek arra is, hogy ráadásul az épület műemléki besorolása miatt a munkálatok egy részét csak hatósági építési engedély alapján lehetne elvégezni, ami további többletköltséget jelentene.

Emlékeztettek arra, a főváros korábban is javasolta, hogy a tanulók a Petrik Lajos, illetve a Neumann János szakközépiskolában folytathatnák tanulmányaikat. Hozzátették: előbbit 2009-ben európai uniós támogatással teljeskörűen akadálymentesítették, külön rehabilitációs szakértő bevonásával, utóbbi szakközépiskola pedig részlegesen akadálymentesített, a sajátos nevelési igényű tanulók az intézmény tantermi alapterületének mintegy felét, valamint a közösségi és egyéb tereket tudják használni. Jelezték, a Neumann János szakközépiskolában jelenleg is vannak mozgássérült, kerekesszékkel és egyéb segédeszközökkel közlekedő tanulók.

A főváros tájékoztatása szerint a sérülésspecifikus mozgásfejlesztést és a kollégiumi ellátást a tanulóknak továbbra is a Mexikói úti épületegyüttesben biztosítanák. A közleményben az üggyel kapcsolatban megjegyezték azt is, hogy "a mesterséges szegregáció a középiskolás életkorban hátráltatja a társadalomba való beilleszkedés esélyét, illetve az ehhez kapcsolódó, önálló életvitel kialakítását".