A szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelését és a szakmai képzési tartalom egy részének választhatóvá tételét célozza az a nemzeti köznevelési és szakképzési törvényt módosító döntés, amelyet 118 igen, két nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett hoztak meg a képviselők kedden az Országgyűlésben.

Az egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításával az érettségi vizsga keretében megszerezhető úgynevezett mellék-szakképesítéseket leválasztják, elkülönítik az érettségi vizsgától, és tanulásuk választhatóvá válik.

Ez a lépés az indoklás szerint elősegíti azt, hogy az ágazati szakmai érettségi vizsgák egyöntetűen csak az ágazati közös tartalmakra koncentráljanak, egyértelműsítve ezzel az érettségi vizsgára történő felkészítés, felkészülés kereteit is, továbbá biztosítja, hogy ne növekedjenek a tanulók érettségi vizsgával összefüggő terhei.

A mellék-szakképesítés elkülönítése, választhatóvá tétele lehetőséget ad  ezen tartalmak egy részének választható módon történő tanulására, illetve ha a tanuló ezt az irányt választja, akkor e tananyagból külön szakmai vizsgát tehet.

A rendelkezés bevezetését követően a tanuló arról is dönthet, hogy a mellék-szakképesítés tananyagtartalma helyett - a felszabaduló órakeret terhére - a képző iskola által biztosított, más tantárgyak szakmai tartalmát megerősítő vagy egyéb kompetenciát fejlesztő, vagy gyakorlati ismeret bővítő képzésben vesz részt.

A duális rendszerű szakképzés gyakorlati képzési lehetőségeinek kiszélesítését célzó módosítások, pontosítások is megjelennek. A gazdálkodó szervezet és a tanuló közötti - még a tényleges gyakorlati képzés megkezdését megelőzően történő - kapcsolatfelvételt segíti a tanuló-előszerződés rendszere, amelyben a felek kölcsönösen vállalják a későbbi tanulószerződés megkötését. Ez lehetővé teszi a gazdálkodók számára a tanulókkal a tényleges szakképzési szakaszt megelőző megismerkedést, illetve a tanulók számára zökkenőmentesebbé teheti a munkahelyen zajló gyakorlati képzésbe a beilleszkedést.

Lehetővé válik az Országos Képzési Jegyzék szerinti pedagógia, valamint a szociális ágazatokba tartozó, továbbá a honvédelmi szakképesítések esetén a korábbiaknál szélesebb körben kerülhessen sor munkahelyi körülmények között gyakorlati képzésre.

A módosítás alapján az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a szakképző iskola nem állami fenntartója akkor jogosult költségvetési hozzájárulásra, ha az adott feladatra szakképzési megállapodást kötött, vagy ha a fővárosban vagy a megyében e törvény vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján szakképzési feladatellátási kötelezettsége van.

A törvényben rögzítették, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság, illetve az általa fenntartott köznevelési intézmény az átlagbér alapú költségvetési támogatásra való jogosultság szempontjából a nonprofit gazdasági társasággal, illetve nonprofit gazdasági társaság által fenntartott köznevelési intézménnyel esik egy tekintet alá.

A felnőttképzési törvény módosításai elősegítik a vállalatok igényeinek érvényesülését annak érdekében, hogy munkavállalóik át-, illetve továbbképzése lehetőleg minél rövidebb idő alatt valósuljanak meg és ezen képzések keretében célzottan, az adott munkakörnek megfelelő naprakész tudást szerezzenek. Mindezek miatt szükséges a felnőttképzés keretében végzett képzések tartalmi szabályozására vonatkozó szigorú előírásokon enyhíteni, hogy a vállalati igényekre a lehető legrövidebb idő alatt és a legrugalmasabban reagáló képzési kínálat kerülhessen kialakításra.

Az adatkezelés törvényi lábát is megalkották azzal, hogy a jogi szakvizsgára vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter saját hatáskörben megalkotott rendeletében fogja szabályozni.