Új tantárgy szeptembertől: lovagolni is lehet majd tesiórán Közoktatás
Eduline

Új tantárgy szeptembertől: lovagolni is lehet majd tesiórán

Óránként 4-5 ezer forintba kerül a lovaglás, a kormány mégis azt szeretné, ha az iskolások kosárlabda helyett a...

Óránként 4-5 ezer forintba kerül a lovaglás, a kormány mégis azt szeretné, ha az iskolások kosárlabda helyett a lovakkal ismerkednének a testnevelésórán. Nemzeti lovasprogrammal akarják felvirágoztatni az ágazatot, de az egyedül árválkodó pónik és az egyre drágább takarmány miatt kesergő lovardások helyett a jól menő szolgáltatóknak adnak esélyt - írja az Origo.

Szeptembertől az egész napos iskolában és a mindennapos testnevelésórán, az általános iskola 3, 4, és 5 évfolyamán felmenő rendszerben lesz lovaglásóra 180 általános iskolában. Horváth László, a nemzeti lovas stratégia előkészítésével és végrehajtásával megbízott miniszteri biztos szerint mindez a szülőknek egy fillérjükbe sem kerül. A kormány a költségvetésből akarja finanszírozni a lovardások saját bevallása szerint is úri divatnak és luxusnak számító lovaglást.

Azt egyelőre nem tudni, az iskolások hány testnevelésórát töltenek majd a lovardában, de amíg ott lesznek, a kormány szeretné, ha erősödne a nemzeti öntudatuk, elsajátítanák a környezettudatos és egészséges életmód alapjait, és végső soron felnőne egy lovak iránt érdeklődő generáció. Amikor éppen nem a lovon ülnek, akkor tenyésztési, származási, etológiai, anatómiai, élettani, tartási, takarmányozási, gondozási és ápolási ismeretekről tanulnak a diákok.

A lovaglást mint tantárgyat azoknál az iskoláknál vezetik be, amelyek jelentkeztek, és ahol a helyi lovasszolgáltató is regisztrált. Az ország minden megyéjében lesz olyan iskola, ahol oktatni fogják a nemzeti lovaskultúra tantárgyat. A megyék közül kiemelkedik Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod és Pest.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.