Vajon milyen tanórákkal gazdagodhatnak a diákok órarendjei, ha az iskolák beleveszik az elfogadott kerettantervi órákat az oktatni kívánt órák közé?
Ezekről a tantárgyakról még biztosan nem hallottatok. Ezeknek a tantárgyaknak, a tantervét már jóváhagyták, így az iskolák a szabad órakeret terhére beilleszthetik az órarendekbe.
Katonai alapismeretek (9–12. évfolyam számára)
A tantárgy alapvetően a hazaszeretet és a "a 14–18 éves korosztály számára segít kézzelfogható tartalommal megtölteni a hazafiság, a hazaszeretet, a honvédelem fogalmakat" választható érettségi tantárgyként. Ennek érdekében például az alábbi tanítási stratégiákat alkalmazza:
- a hasonlóságok és különbségek bemutatása, azonosítása és kerestetése;
- a lényeges információk kiemelése és összefoglalása;
- rendszeres ismétlés és megerősítés;
- otthoni feladatadás és gyakorlás;
Karate kerettanterv (7-10. évfolyama számára)
Ezen óra céljai, hogy a diákok nem csak egy új mozgásformát ismerhessenek meg, hanem megtanulják az önvédelmi fogásokat és egy komplett életre szóló életmódot alakíthassanak ki.
Újabb változás a tesiórákon: jön a hazafias nevelés
Hangzatos, de egyelőre nem árulják el, mit jelent. Még idén év végéig módosítani kell a testnevelésórák kerettantervét, hogy megjelenjen benne tantervi szinten a „hazafias és honvédelmi nevelés programja" - erről a Magyar Nemzet ír. Ez a Magyar Közlönyben jelent meg, de nem oktatási rendelkezésként, hanem az idei védelmi felkészítés feladattervében.
Képességfejlesztő sakk (1‑4. évfolyam számára)
A diákok ezen óra keretében a tervek szerint az emlékezőképességüket és a szókincsüket is fejleszthetik majd. Azonban a kerettanterv leírásában többek között szerepel, hogy ez a tantárgy képes lehet az állampolgárságra, a demokráciára nevelni, mivel a diák képessé válik egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és ezáltal követi a közösségi hagyományokat.
Tanyapedagógia (5-8. évfolyam számára)
A tanyapedagógia tantárgy tanításának célja, a kulcskompetenciák – különösen a természettudományos-technikai, valamint a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia – fejlesztése lenne. Az elképzelések szerint a diákok közvetlen tapasztalatot szerezhetnének a vidéki életről, az élelmiszer-előállításról, ember és természet együttműködéséről.
A legtehetségesebb diákokat veszítik el a magyar egyetemek: ők külföldre mennek
A kompetenciaméréseket követően a legjobb budapesti, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei gimnáziumokban töltötték ki a diákok a kérdőívet, így 961 végzős gimnazista válaszaiból kiderült, hogy miért és főként hová mennének szívesen, ha külföldi egyetemekről van szó. A GVI friss kutatásából kiderül, hogy a diákok nagy százaléka a hazai felsőoktatási intézmények mellett megjelöl külfölni intézményeket is.
