A "Beteg az ország, gyógyítsuk meg!" mottóval tartott tüntetést a Sándor Mária ápolónő vezette Magyarország a Magyar Egészségügyért Civil Társaság hirdette meg a Semmelweis-napra, az egészségügyi dolgozók munkaszüneti napjára. Sándor Mária beszédében hangsúlyozta, hogy a bérmegállapodás megosztó, és nem szabadna, hogy a "legkisebbek" kiszoruljanak belőle, és azt sem fogják engedni, hogy a betegeket megosszák.

"Nem vetekszünk pártokkal, mi együttműködünk, meghallgatjuk a másik véleményét, és nem eleve elrendelt tárgyalásokra járunk"

 - mondta, kifogásolva, hogy őket nem hívták meg az ágazati bértárgyalásra.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke arról beszélt, hogy nem voltak eredménytelenek a közoktatás jobbításáért szervezett utcai megmozdulások, mert változtatásra kényszerítették a kormányt. Kiemelte: akik jelen vannak, az egészségügyi szolgáltatások minőségének javításáért, a "gyalázatosan" alacsony bérek emeléséért, a munkafeltételek jobbításáért küzdenek.

Fontosnak nevezte a szolidaritást, és összefogásra buzdított "mindenkit", mások mellett az oktatásban, az egészségügyben és a közszférában dolgozókat említve.

A Tanítanék mozgalom képviseletében négyen szólaltak fel: Pukli István, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke, Törley Katalin, valamint Sulyok Blanka. Közös beszédükben ironikusan kifiguráztak egy Palkovics László oktatási államtitkárral készült interjút, amelyben a politikus osztályozta a kormány munkáját.

Elhangzott, hogy a közoktatás ügye nem előre-, hanem visszafelé haladt. A szónokok utaltak arra, hogy Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének le kellene mondania, és megjegyezték, hogy készek újra és újra a polgári engedetlenségre.