Tízmilliókat húzhat ki a települések zsebéből az iskolák államosítása Közoktatás
MTI

Tízmilliókat húzhat ki a települések zsebéből az iskolák államosítása

A Komárom-Esztergom megyében működő "Polgármesterek a Falukért" Egyesület szerint a tervezett önkormányzati reform...

A Komárom-Esztergom megyében működő "Polgármesterek a Falukért" Egyesület szerint a tervezett önkormányzati reform csaknem teljesen ellehetetlenítené a falvakat, ezért javaslatokat készített az új önkormányzati törvényhez; a megye hatvanhat kistelepülésének vezetői közül huszonnyolcat tömörítő szervezet elnöke, Maszlavér István szerdán, Környén tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy javaslataikat a megye további 21 kistelepülésének polgármestere is támogatja.

Szerinte a polgármesterek visszautasítják azt az indoklást, hogy a reform bizonyos elemeit a települések eladósodottsága, az önkormányzati iskolák működtetéséhez kapcsolódó fizetési nehézségek teszik szükségessé. Az egyesülethez csatlakozott polgármesterek településein az önkormányzatok hitelállománya átlagban nem éri el költségvetésük öt százalékát. A számok azt bizonyítják, hogy a kistelepülések önkormányzatai jó gazda módjára, felelősen irányítják községüket - tette hozzá.

Az egyesület határozottan visszautasítja azt az elképzelést, hogy a kistelepülések iskoláit elvegyék az önkormányzati fenntartóktól - ismertette Maszlavér István. Az egyesület felmérését ismertetve azt mondta, hogy az iskolák államosítása, a helyi adóbevételek egy részének elvonása a szervezethez tartozó községek költségvetését településenként átlagosan több mint 32 millió forinttal csökkentené.

A "Polgármesterek a Falukért" Egyesület javasolja, hogy az alapfokú oktatás a jövőben is maradjon önkormányzati feladat, mert az állam befolyásának növelése a köznevelés területén az iskolák államosítása nélkül is biztosítható.
 

Kollégium, albérlet vagy valami más? Az egyik legnagyobb kihívás az egyetemistáknak a lakhatás megszervezése Felsőoktatás Gál Luca

Kollégium, albérlet vagy valami más? Az egyik legnagyobb kihívás az egyetemistáknak a lakhatás megszervezése

Az egyetemi felvételi után az egyik legfontosabb, ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat a megfelelő lakhatás megtalálása. 2025-ben több mint 95 ezer hallgató jutott be valamely felsőoktatási szakra, az országban az egyetemisták száma pedig évről évre növekszik. Ezzel párhuzamosan azonban a kollégiumi férőhelyek száma nem követi ezt a trendet, az albérletek ára pedig az egekbe szökött, így a lakhatás kérdése komoly stresszfaktorrá vált a hallgatók számára.