Tényleg leáldozóban a közismereti tantárgyak csillaga, az iskolákat is alig kérdezték Közoktatás
Eduline

Tényleg leáldozóban a közismereti tantárgyak csillaga, az iskolákat is alig kérdezték

Az érettségi közepén küldték ki az igazgatóknak a kerettanterv máris hírhedt módosítását véleményezésre. Eddig 6-8 órát adott a kerettanterv a természettudományos tárgyaknak a szakközépiskolákban, a jövőben összevontan csak 3 órában tanítanák, de a magyar, a matematika és a történelem tárgyak óraszáma is csökkenne a tervek szerint.

Számos, a kerettanterv véleményezésében kisebb-nagyobb súlyú szervezetet is felkért a kormány az új tervezettel kapcsolatos észrevételek visszajelzésére - írja az Átlátszó Oktatás. A Nemzeti Pedagógus Kar egyik megyei vezetője vette a fáradtságot, és az iskolákat is megkereste, hogy legalább az igazgatók véleményt formálhassanak az új, mára már hírhedtté vált kerettanterv tervezetéről. Erre azonban mindössze négy napjuk volt az igazgatóknak, a portál tud olyan iskoláról, ahol az igazgató közvetítette a megkeresést a tanárok felé is, akiknek szűk egy napjuk maradt a több mint 300 oldalas dokumentum véleményezésére.

A tervezetet ugyanakkor véleményezhette a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is, számos kisebb pedagógus érdekvédelmi szervezet mellett.

A szűk határidők könnyen lehet a kisebb része a problémának, a tervezett átalakítások ugyanis durva változtatásokat jelentenek a mostani szakközépiskolák, valamint a jövő szakközépiskolái és szakgimnáziumai között. Szemléltető az ÁO ábráján, hogy míg napjainkban 9. évfolyamon 6 órányi a szakmai tárgyak heti órakerete, addig a a jövő szakközépiskoláiban ez már 9. osztályban 17-re emelkedne.

Napjainkban 2-2 órát ad a kerettanterv a fizikára, kémiára és földrajzra, valamint 1 órát biológiára (ezt más évfolyamokon is taníthatják). A tárgyakat természetismeret néven vonnák össze, melyet heti 3 órában tartanának. Ennek tananyaga a kisebb időkeret miatt azokra az ismeretekre fókuszálna, amelyek a tanított szakma vagy az iskola profiljába illenek.

Tovább fokozhatja az elégedetlenséget, hogy a szakmai tárgyak kedvéért a matematika, a magyar és a történelem is veszít 1-1 órát a jelenlegi keretből. A portál szerint ez a mértékű elvonás alkalmas lehet arra, hogy jelentősen beszűkítse az átjárhatóságot a szakmák és az iskolák között. Aki 13-14 éves korában a középiskolai jelentkezésnél döntött, az egy életre egy pályára kerülhet.

Egy mostani szakközéppel két dolog történhet: felminősítik szakgimnáziummá, vagy marad szakközépiskola, utóbbi esetben ezekkel a keretváltozásokkal kell szembenéznie az intézménynek és az új diákoknak.

Kapcsolódó cikkeink
Nemzeti Pedagógus Kar: "Halasszák el a szakgimnáziumok bevezetését!"
Te tudnád 13 évesen, hogy mit dolgoznál élet végéig? Pedig ezt várhatják el tőled
"Lázálom" a pedagógusok szerint a szakképzés átalakítása

Ég és föld a különbség a magyar és az angol földrajzoktatás között
Több száz tanár utcára kerülhet ősztől? Sok helyen megszűnhet a földrajz
Fizikusok és kémikusok is a kormány terve ellen

A szakgimnáziumok esetében a már hírhedt változtatások jönnek: meghatározták, hogy a szakterületnek megfelelően kiemelnek egy-egy természettudományos tárgyat, a többi megy a süllyesztőbe. Értelemszerűen egy egészségügyi szakgimiben a biológia, egy gépészeti iskolában a fizika marad meg a tárgyak között.

Itt a magyar, a matematika vagy a történelem oktatásának órakerete nem változik, viszont a kieső természettudományos tárgyak helyett 6-ról 8-ra emelkedik az érettségire épülő szakképzés órakerete, ez kiegészül az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés 4 órás keretével. Azaz a korábbi 6-ról a duplájára emelkedik a szakmai tárgyak oktatása, közben elvész a közismereti tárgyak jelentős része.

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban Közoktatás Székács Linda

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban

Az angol mellé a legtöbben a németet választják második idegen nyelvként, hiszen a magyarországi középiskolák többségében csak ezt, vagy esetleg franciát, spanyolt vagy olaszt lehet. Vannak azonban olyan intézmények is, ahol ritkább idegen nyelveket is tanítanak, például oroszt, kínait, japánt vagy koreait. Megnéztük, milyen ritka idegen nyelvek közül válogathattok az ország legjobb középiskoláiban.