"Az a céljuk, hogy droidokat csináljanak belőlünk" - újra az oktatásért tüntettek a Kossuth téren Közoktatás
Eduline

"Az a céljuk, hogy droidokat csináljanak belőlünk" - újra az oktatásért tüntettek a Kossuth téren

A másfél héttel ezelőtti diáktüntetés után újabb demonstrációt tartottaka Kossuth téren: több százan tiltakoztak az iskolák militarizálása, a "korszerűtlen és megterhelő oktatási rendszer, a megfélemlítés" ellen. A demonstráción bejelentették: nyolc párt oktatáspolitikusaival együtt kidolgoztak egy "oktatási minimumot".

"A bólogató csinovnyikoké a pálya"

"Karácsonyi meglepetésként kapták az iskolák a HIT-tételre kötelező utasítást. Nem gondolkodott el valaki, hogy ilyet nem óvónénikkel és tanítókkal kell megíratni, vagy kimaradtam valamiből, és nincs itthon rendőrség, katasztófavédelem? A katonai erőforrások minisztereként is jól teljesít Balog Zoltán. Ne legyenek illúzióink, és jön vissza a sorkatonaság is" - mondta a demonstráció elején Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője a honvédelmi intézkedési tervről. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter nevére fújolásba kezdett a tömeg.

Miért tüntetnek a tanárok?

A vasárnap délutáni demonstráción néhány százan vesznek részt, többen CEU-s, "Maradj autonóm ember", "HIT helyett béke, "Akikre nem vagyunk büszkék: Balog, Palkovics és még sokan mások" feliratú transzparenseket tartanak a magasba. A tüntetéshez csatlakozott a Diákszolidaritás Akció, a Független Diákparlament, a Szülői Hang nevű online közösség, az Oktatói Hálózat és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete pedig szerdán közölte, hogy támogatják a Tanítanék akcióját, a tüntetésen Galló Istvánné elnök is felszólal majd.

"Békét akarunk! Elég volt az iskolák militarizálásából, a hazug propagandából, gyermekeink lelkének mérgezéséből. Szabadságot akarunk! Elég volt a megfélemlítésből, az előre gyártott válaszokból, a tiltásokból, a korszerűtlen és megterhelő iskolákból, gyermekeink szellemének megrontásából" - olvasható a tüntetés Facebook-oldalán.

Sulyok Blanka, a Tanítanék másik képviselője a szakképző iskolákban elrendelt nyilatkozási tilalomról beszélt, úgy fogalmazott, "ma már a bólogató csinovnyikoké a pálya". Pilz Olivér azt emelte ki, hogy néhány napja Palkovics László oktatási államtitkár azzal nyugtatta a másfél hete tiltakozó diákokat, hogy nyitott kapukat döngetnek, már folyamatban van a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata, készül az új tanterv.

Pilz szerint Palkovics újra és újra "ugyanazt a nyulat húzza elő a kalapból", szerintük már rég el kellett volna kezdeni a NAT újraírását. "A nyúl, amit mutogat, nem valami virgonc, sőt erősen szaglik már" - mondta, kijelentését taps követte. A tüntetésen egyébként is ő sütötte el a legtöbb szóviccet, kijelentette ugyanis, hogy fizikatanárként azt követeli, a tanterv ezentúl kizárólag a párhuzamos kapcsolást tartalmazza, a sorost ne.

Gyerekbarát oktatást követelnek

A következő felszólaló egy háromgyermekes édesanya, aki diák- és családbarát oktatást szeretne, a tanulók jelenleg ugyanis - mondta - rendkívül túlterheltek. Saját lánya példáját hozta fel, szerinte a tanulás miatt a diákoknak éppen arról kell lemondaniuk a túlterheltség miatt, ami igazán érdekelné őket. Harminckilenc tanóra mellett ugyanis választás elé kényszerítik őket: vagy az érettségiről, vagy az őket igazán érdeklő dolgokról kell lemondaniuk, arról, amiben igazán tehetségesek.  A demonstráción felolvasták Vekerdy Tamás pszichológus levelét, amelyben többek között az áll, "csak szabad tanárok nevelhetnek szabad embereket".

A demonstráción Balla István is felszólalt - ő annak a komáromi iskolának a tanára, ahol a faliújságra tűzték ki azoknak a diákoknak nevét, akik igazgatói intőt kaptak. Azt mondta, "az iskolákban nincs béke", de nincs szabadság sem, "sem tanszabadság, sem szólásszabadság".

"Az a céljuk, hogy droidokat csináljanak belőlünk"

Nagy Blanka, a Független Diákparlament tagja úgy kezdte beszédét, „Magyarországon ma hivatalosan szólásszabadság van, és bármennyire hihetetlen, ez az oktatási intézményekre is vonatkozik. De kérdem én, valóban szólásszabadság van?”. Hozzátette: azt szeretnék, ha a tanárokat nem katonatiszteknek, a diákokat pedig nem alattvalóknak néznék. „Követeljük, hogy az iskolákban ne csak papíron legyen szólásszabadság, hanem a valóságban is. Azt szeretnénk, hogy a tanárok ne félelemből végezzék a munkájukat, a diákok se rettegjenek” - mondta.

Hozzátette: „az a céljuk, hogy droidokat csináljanak belőlünk. Azt hiszik, ha alattvalóként nevelnek minket, egész életünkben alattvalók leszünk”, mire a tüntetők azt kezdték skandálni, hogy „nem hagyjuk”. Emlékeztette a demonstrálókat arra, hogy a másfél héttel ezelőtti diáktüntetés résztvevői január 31-ig adtak időt a kormánynak - addig a napig kellene reagálniuk a diákok 12 pontos követeléslistájára.

"Szolgáljanak, minket meg ne tekintsenek alattvalóknak"

„Ma Magyarország közoktatásában az történik, amit ők akarnak. Mi ez, ha nem siker? Siker. Nekik. Kudarc, bukás, jövővesztés az országnak, nekünk” - mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki kiemelte: idén januártól egy pályakezdő szakmunkás bérminimumától alig magasabb egy kezdő pedagógus illetménye. Idején januártól a legnagyobb kereskedőláncok dolgozóinak magasabb az átlagbére, mint a pedagógusokénak. „Erre mondja Palkovics László államtitkár, hogy a pálya presztízse kimagasló?” - tette fel a kérdést. Mendrey László a pedagógusok minősítési rendszeréről is beszélt, azt mondta, a tanárok portfóliójukkal bajlódnak, miközben sem a diákjaikra, sem saját családjukra nem marad idejük.

„Szerintetek ez a miniszter, ez a kormány képes változtatni a helyzeten? Szerintetek ez a miniszter és ez a kormány akar majd elmozdulást? Szerintetek ez a kormány és ez a miniszter akar majd okosan, értelmesen, demokratikusan megvitatott és így kialakított közös jövőt?” - tette fel a kérdést, a tömeg pedig mindhárom kérdésre nemmel válaszolt.

„Az oktatás, az egészségügy a politikai pártoknak közös ügye kell, hogy legyen. Mindenki tegye a dolgát” - mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, hozzátéve: „mindenki azzal foglalkozzon, amihez ért. Az oktatást hagyják a pedagógusokra, a politika ne szóljon bele. A politikusok vezessék az országot, erre kaptak felhatalmazást, állítólag ehhez értenek. Szolgáljanak, minket meg ne tekintsenek alattvalónak”.

Oktatási minimumot készítettek

Pilz Olivér elmondta, hogy az elmúlt hónapokban az összes pártot megkeresték, és a javaslataikból összeállítottak egy "oktatási minimumot", amely a bölcsődétől egészen a diplomaszerzésig tartó időszakról szól. A Tanítanék képviselőjének beszédéből az is kiderült, a kormánypártok nem vettek részt a munkában.

Kiemelte: új közoktatási és szakképzési törvényt szeretnének, ugyanis olyan rendszert követelnek, amelyben a diákok jól érzik magukat, ahol a tárgyi tudás helyett a képességfejlesztésen van a hangsúly, és amely személyközpontú, esélyteremtő és átjárható, a diákok iskolát válthatnak, ha nem érzik jól magukat a jelenlegi iskolájukban. Emellett a kisebb óraszámokat és a szabad tankönyvválasztást is fontosnak tartják.

A rendezők felhívták a színpadra a résztvevő pártok oktatáspolitikusait is, bár őket visszafogottabb tapssal fogadta a tömeg, mint a korábbi felszólalókat. Törley Katalin kiemelte, nyolc párt fogja február elején aláírni azt az oktatási minimumot, amelyet az elmúlt hónapokban oktatáspolitikusaik a Tanítanék Mozgalommal közösen kidolgoztak. "Így kellene ezt, egymást nem hátba döfve, hanem egymást meghallgatva dolgozni az oktatáson" - mondta Törley.

Nem vagytok ti sem birkák, sem marhák: utcára vonultak a diákok

Több ezer diák, szülő és tanár tüntetett a minőségi oktatásért az Alkotmány utcában, a felszólalók a diákok túlterheltségére, a felsőoktatási felvételi rendszer igazságtalanságára, a tanterv átgondolatlanságára hívták fel a figyelmet. A tömeg időnként a 2012-es diáktüntetések "semmit rólunk nélkülünk" mottóját skandálták.