A pedagóguskar - amelynek felállításáról 2013 augusztusában döntöttek - az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben, közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. A kar tagja az a pedagógus, aki az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott. 

A Nemzeti Pedagógus Kar fő feladatként ellenőrzi a közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, véleményezési és javaslattételi jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során. Megalkotja alapszabályát, valamint a pedagógusok etikai kódexét, mely dokumentumok a kar működésének jogi kereteit biztosítják. A kar partneri kapcsolatra léphet más szakmai szervezetekkel. 

A kar szombati alakuló ülésén a 125 fős küldöttgyűlés - mint legfőbb döntéshozó szerv - elfogadja az alapszabályt és megválasztja a tisztségviselőket, köztük a szervezet elnökét. A Nemzeti Pedagógus Kar létrehozását korábban élénken bírálták a pedagógus szakszervezetek. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint "a hatalom döntésének megfelelően" jön létre a kar, megalakításának előkészítésében nem vonták be a pedagógus társadalmat, illetve nem nyilvános a küldöttek választása sem, a tisztségre jelölteket pedig nem ismerik. Ebből következően a pedagógus kar nem független, nem autonóm szervezet.

Elvetette jelen formában történő létrehozását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is, Mendrey László elnök szerint az abban való tagságnak nem automatikusnak, hanem önkéntesnek kell lennie. 

Kőrösiné Merkl Hilda, a kar megalakulását előkészítő bizottság elnöke korábban úgy nyilatkozott: a testület csaknem 150 ezres taglétszáma legitimitást biztosít a karnak, ez pedig garantálja, hogy "valóban jó kezekben lesznek mindazok a kérdések, amelyek a köznevelés és közoktatás területén felmerülnek.