2016-ban már 88 300 sérült, beteg, vagy hátrányokkal élő gyerekkel startolt el a tanév. Bár az iskolai oktatás terén számos adóssága lehet feléjük a kormányzatnak, anyagiak terén több kapaszkodójuk is lehet a családoknak.

Az iskolába járó sni-s gyerekek szülei körében végeztek felmérést a közelmúltban, hogy milyen tapasztalataik vannak a magyar oktatási rendszerrel. A teljes kép akkor lesújtó volt: a számukra kötelező, beígért fejlesztő foglalkozásokat és oktatást mindössze kétharmaduk kapja meg, nincs elegendő szakember, a tanárok is tartanak az sni-s diákoktól, mert szakmailag nincsenek rájuk felkészítve, a megállapított tanulási nehézségekre nem írnak elő fejlesztést. Ha sni-s iskoláról van szó, akkor is háttérbe szorulnak a kínai-magyar barátság ápolásának következtében.

A szülők egy része bár tett megjegyzést anyagi problémákra, az is elsősorban abból fakad, hogy a megfelelő fejlesztést nyújtó iskolákhoz való közelséget nehézkes megoldani. A kormányközeli Magyar Időkben az sni-s gyerekeket nevelő családok számára nyújtható támogatásokról esett szó: havi legalább 31, legfeljebb 56 ezer forintos ápolási díj, a kedvezményes utazási lehetőség vagy az emelt összegű családi pótlék. Mindemellett igényelhető közgyógyellátás, amely 12 ezer forint is lehet havonta, valamint ingyenes bölcsődei, óvodai, illetve félárú iskolai étkezés.

Indokolt esetben a gyermek tízéves koráig gyes is jár az őt nevelő szülőnek az emelt összegű családi pótlék mellett.

Magyarországon az utóbbi években folyamatos emelkedést mutat a sajátos nevelési igényű, azaz az sni-s gyermekek száma. Míg 2012-ben mintegy 81 ezer ilyen gyermek volt, a 2016-os tanévet már 88 300-an kezdték meg.