Siralmas eredmények: van számítógép az iskolákban, de minek? Közoktatás
Eduline

Siralmas eredmények: van számítógép az iskolákban, de minek?

Hiába a gazdaság egyik motorja az infokommunikációs szektor, a magyar GDP 11 százaléka nem elég erős érv ahhoz, hogy...

Hiába a gazdaság egyik motorja az infokommunikációs szektor, a magyar GDP 11 százaléka nem elég erős érv ahhoz, hogy az oktatási kormányzat ne fojtsa el csírájában az informatikaoktatást. Problémát azonban nem csak az oktatáspolitika okoz, hanem az elavult infrastruktúra is: az iskolák többségében még mindig 1-4 Mbit sebességű állami net dübörög, miközben a piacról ugyanannyi pénzért már 80 Mbit-et is kaphatnának - írja a hvg.hu.

Az információs és kommunikációs technológiák iskolai elterjedését nemrég egy európai kutatás vizsgálta, a magyar eredmények pedig lehangoló tényekre mutatnak rá. A hazai helyzetről szóló jelentés szerint az általános iskolák negyedik évfolyamán az intézmények 5,5%-a, nyolcadik évfolyamon 11%-a, a gimnáziumok 11. évfolyamán 17,8%, a szakiskolák és szakközépiskolák 22,5%-a rendelkezik számítógépes együttműködést és kommunikációt biztosító tanulási környezettel. Ez összességében azt jelenti, hogy a magyar diákok 11 százalékának van ilyen lehetősége, ami nem egyszerűen elmarad az Európai Unió 61 százalékos átlagától, de ezzel az adattal egyenesen az utolsó helyen állunk az EU-ban. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban? Nyelvtanulás Kurucz Tünde

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?

Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.