"Révbe érnek az almák" - Egy fiktív igazgató ballagási beszéde Közoktatás
Eduline

"Révbe érnek az almák" - Egy fiktív igazgató ballagási beszéde

Révbe ért hajó-motívum, fa és termése, Ady Endre, tovább-tovább, útelágazás. Mind jól emlékszünk azokra a ballagásokra, ahol diákként már éreztük a levegőben a szabadság illatát, de a végtelennek tűnő szertartás - melynek derűs és szomorú pillanatai is voltak - teljesen kikezdi mindenki türelmét. Utolsó - próbát jelentő vagy feloldozó - eleme az igazgatói beszéd, mikor egy-egy elsőéves rendszerint kidől a sorokból. Egy tisztességes igazgatónak általában két beszéde van, így legalább kétszer mindet hallhattuk a végigállt ballagások alatt. Az évek tapasztalatát és az aktualitást vegyítve elkészíttettük az átlag iskolai igazgató beszédét, melyet csak egyetlen költő zárhat.

Kedves ballagó Diákok!

Győztünk! - kiáltott fel a maratoni futó, mikor hírül vitte Spártába győzelmüket. Legyen nektek ilyen édes ez a győzedelmes nap, mely sós örömkönnyekkel keveredik - máris jobb, mint a hétköznapi menza volt. Oly ünnep ez, hogy azok is nyakkendőt vettek, akik eddig mackóban jártak, mint Géza bátyátok a portán.

Nem csak az érettségi, hanem az élet kapujában is álltok, mögöttetek az iskolával, barátaitokkal és tanáraitokkal. Ez útelágazódás útelágazás is egyben, hiszen nem együtt lépünk ki ezen a kapun, bármennyire csábító ez most a tanári kar számára is. Vigyétek tovább és öregbítsétek Alma Materetek, az egykori Szent Ágoston Népiskola, későbbi nevén Hunyadi Miklós Gimnázium, majd XI. számú Lenin Szakközépiskola, mai nevén Andrássy Gyula Gimnázium, jövőre Bajcsy-Zsilinszki Endre Szakgimnázium nevét!

Hisz oly boldog éveket tölthettetek el e falak között! Életre szóló barátságokat kötöttetek: az első évben, mikor az iskolai tápláléklánc alján álltatok, szövetségbe szerveződve vártátok ezt a napot, mely kinek négy, kinek öt évbe telt. Együtt jártátok ma is végig a tanári fülnek már végtelennek tűnő tovább, továbbot énekelve, együtt lépdelve az érettségi felé, mely után megannyi irányba repültök szét, mint a repülést megtanuló madarak. Emlékezhettek, páran már 16 évesen is röpképesnek érezték magukat, de ti a sok gyakorlással sokkal messzebbre szállhattok.

Azért vagy itt, hogy mindent megtanulj, hogy az égbe szállj, nehogy a porba hullj - mondá a költő. Tanáraitoknak tisztelettel adózva joggal bízom benne, hogy sikeresen felkészültetek az előttetek álló érettségire, a tartós könyveiteket már visszavárja a könyvtár - ha valaki nem találná, a büfé melletti lépcsőn kell felmennetek, amin a tornaórák voltak.

Kedves Szülők, Barátok, Hozzátartozók!

Az almákat begördítették a kapun, a csemetéket gondosan metszegettük, hogy ne tuskókal, hanem egészséges fákkal találkozhassunk e napon. Önök adták ehhez a munkához a táptalajt: a krétát, a nyomtatóparpírt, vagy az útiköltséget a tanulmányi versenyekre, köszönet érte!

Búcsúzóul, jó tanácsként készüljenek Ady Endre.

"Bár zord a harc,  megéri a világ  Ha az ember  az marad, ami volt;  Nemes, küzdõ, szabadlelkû diák."