Korábban beszámoltunk róla, hogy a 2012-es mélypontot (4 százalékot) követően a pedagógusok lassú béremelése jelenthetett némi bővülést az oktatásra fordított állami források tekintetében, de ez nem lehetett akkor mértékű, mint amiről Rétvári Bence államtitkár beszélt.

A béremelés mértéke 238 milliárd volt Rétvári szerint, ez azonban alig több mint fél százalékos emelést jelent a szférában, hiszen a GDP legutóbbi ellenőrzött adata az Európai Unió adatai szerint több mint 31 780 milliárd forint volt 2014-ben. A GDP ráadásul kis mértékben még emelkedett is, azaz százalékosan "kevesebbet ér" a betolt pluszforrás.

Az államtitkár szerda reggeli M1-nek adott nyilatkozata szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) 6,14 százalékát fordítják oktatásra, míg az OECD elvárt átlaga 6 százalék. Azonban az államtitkár hozzátette, hogy ebben a 238 milliárdon túl további száz milliárd forintnyi uniós forrást is belefoglaltak, ami viszont nem része az OECD számítási elveinek, elvégre az uniós forrásokat egy nemzetközi közösség dobja össze.

Az államtitkár gondolatmenete alapján a magyar oktatásra fordított uniós forrásokat más országok forráscsökkenésként kezelhetnék, elvégre befizetésük nem a saját oktatási szektorukban realizálódott.

Korábban Palkovics László oktatási államtitkár is furcsa logikát követett: ha a kormány belemenne a jelenlegi bérekkel a kötelező óraszám 26-ról 22-re való csökkentésébe, az "béremelést jelentene". Vélhetően az államtitkár elfelejtette, hogy az oktatás nem egy gyártósor, ahol ha valakik kevesebbet dolgoznak, akkor kevesebb termék készül el. Ráadásul ez úgy hat, mintha nem számolnának azzal, hogy a felszabadultabb környezetben oktató tanárok minőségibb munkát tudnának végezni.

Palkovicshoz ma reggel Rétvári is csatlakozott, aki szerint ez "egy burkolt fizetésemelést is rejthet magában", hiszen a 22 óra feletti óraszámot már túlóraként számolnák el.