Pokorni Zoltán szerint az államosítás egy eszköz, amit ő maga is kritikusan szemlél, de az nem azonos a fekete...

Pokorni Zoltán szerint az államosítás egy eszköz, amit ő maga is kritikusan szemlél, de az nem azonos a fekete ördöggel. Ezt az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának fideszes elnöke a Van másik iskola - iskolaválasztó rendezvényen mondta pénteken a fővárosban.

Vekerdy Tamás pszichológus azt mondta, az általa is vallott egyik álláspont szerint az iskolának segítenie kell, hogy a gyermek kibontakoztassa magával hozott személyiségét. A másik álláspont szerint legyél az, akivé tenni akar az állam - ezáltal álközösségek jönnek létre, amelyek nem elég hatékonyak. A ma iskolája szerinte erre halad.

Pokorni Zoltán szerint a normák és a személyiségjegyek egyszerre érvényesülnek, és nem vagy-vagy módon kell a kérdéshez közelíteni. Szerinte az iskolát élettérként kell felfogni, amely eleven, saját normákkal bíró közösséget tud formálni. E tekintetben az iskolák az elmúlt húsz évben inkább gyengültek, mint erősödtek. Ennek oka a versenyre adott rossz válaszban keresendő, az intézmények elsősorban a mérhető eredményekre "mentek rá".

Rontott a helyzeten a tantervi szabályozás is - jegyezte meg, hozzátéve, hogy az egész napos iskolára való törekvés furcsa paródiává válik. Se tartalom, se forrás, se iskolaszervezési kultúra nem áll mögötte, jelen formájában csupán törvényi paragrafus - mondta.

Vekerdy Tamás szerint tűrhetetlen az államosítás, és nem tud olyan konzervatívot a világon, aki ezt helyeselné. Ennek a családok, a szülő, iskola és a gyermek szempontjából sincs értelme, ezért megpróbálná ezt "feloldani".

Elképesztőnek nevezte továbbá, hogy egy pedagógussal a fizetési ívén közlik október 7-én, hogy szeptember óta tagja a pedagógus karnak. Szerinte a különböző átalakításokkal rongálás történt, és a mögötte álló koncepció nem a gyerekről szól. A kötelező tagságú Nemzeti Pedagógus Karról szóló összes cikkünket itt találjátok.

Pokorni szerint indokolt volt az állami beavatkozás: az arány a kérdés. Az nem jó, ha kistelepülési iskolákban penészes falú termekbe kényszerítenek gyermekeket - fogalmazott, hozzátéve: a pénzügyi érv megfontolandó volt e lépéskor. 150-200 milliárd forint kellett volna ahhoz, hogy a kistelepülési iskolákat olyan módon finanszírozzák, mint a fővárosiakat vagy a megyeieket. Bár durva pénzkivonás nem történt, de ezt a forrást a kistelepülési intézmények működésébe még bele kell majd tenni.  

Kritizálta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, a megfogalmazása szerint "gigászi iskolafenntartót", s azt mondta, a nagy rendszer okozta merevség miatt az autonómia nem tud szárba szökkenni. "Szerintem nem jó, ha egy ember egyéni és személyes mániái érvényesülnek az oktatásban, akkor sem, ha ez én vagyok" - fogalmazott arra a kérdésre, hogy min változtatna. Az a jó, ha megállapodásra vannak "kényszerítve" az oktatás szereplői - tette hozzá. Megjegyezte: a döntéshozóknak vannak jó pedagógiai nézeteik, szép gondolataik, de vannak államigazgatási lépéseik, amelyek ezeket "kinyírják". Vekerdy Tamás szerint sokféle iskolára van szükség, igazodva a gyermekek sokféle igényéhez.

Pokorni Zoltán azt mondta: "a kis pénz, kis foci" mondás az oktatásra nem igaz, és a lengyel példát hozta fel, ahol jobb teljesítményt nyújtanak kevesebb pénzből, mint Magyarországon. Ha egy iskolarendszer képes kezelni a különböző igényeket, problémákat, akkor nem kell független iskola - mondta, példaként említve a finn állami intézményeket.

A pénteken kezdődött kétnapos iskolaválasztó programon a szülők és a gyerekek megismerkedhetnek a kiállító iskolákkal, az ott tanító pedagógusokkal. A standokon a tájékoztatás mellett rövid programokat, foglalkozásokat is tartanak az érdeklődőknek az alapítványi, magán- és egyházi iskolák. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, a Jövő Iskolája és a Kincs Magazin közös programjára mintegy négyezer látogatót várnak.