Palkovics köti az ebet a karóhoz, pedig a tanárok nem béremelést kértek Közoktatás
eduline/mti

Palkovics köti az ebet a karóhoz, pedig a tanárok nem béremelést kértek

Az oktatási államtitkár szerint 18 százalékos béremelést jelentene a pedagógusok követeléseinek három pontja, az óraszámcsökkentés, az órakedvezmény visszaállítása és a minőségi munkavégzésért járó pótlék. A tanárok korábban sem kérdőjelezték meg, hogy emelkedtek a béreik az életpályamodellel, de munkaterheik túl nagy mértékben nőttek. Nem további emelést várnak, csak terheik csökkentését, a kormány ebben viszont azt látja, hogy kevesebbet kap a közpénzért.

A pedagógus életpályamodell bevezetésével megindult a tanárok béremelése is, ám a kötelező óraszámok 26-ra emelése, az adminisztrtív terhek növekedése azt is jelentette, hogy a béremeléssel együtt jóval több munkát várt el az állam a pedagógusoktól. A munkaterhek oly mértékben nőttek, hogy a tanárok több esetben is arról panaszkodtak, hogy a kötelező iskolában tartózkodáson túl, a rendes munkaidejükön kívül is számos feladatot kell elvégezniük.

Palkovics László oktatási államtitkár keddi tájékoztatása szerint a pedagógusok követelése, miszerint a kötelető óraszámot 26-ról 22-re mérsékeljék, már önmagában 15 százalékos béremelést eredményez. Ez azt jelenti, hogy bár az állam gyakorlatilag nem fordítana többet a bérekre, Palkovicsék nem kívánják a pedagógsuk terheit csökkenteni. Az Eduline által a február 13-án a Kossuth téren megszólaltatott pedagógusok szerint az óraszámcsökkentés csak annyit jelentene, hogy ideje maradna a pedagógusoknak a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra, szakkörök tartására - mely az oktató-nevelő munka része -, illetve csökkenének a munkaidőn túli terheik is.

További cikkenik a témában

Balog rácáfol pártjára: nem a bérükért tüntetnek a tanárok

Ennyivel nőtt a pedagógusok bére: egy tanár kiakadt, közzétette, mennyit keres

Az államtitkár szerint további 2,5 százalékos béremelést jelentene a minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítő pótlék visszatérése a rendszerben, ehhez jönnének a különböző, például osztályfőnöki pótlékból adódó összegek. Ezek bár valóban extra ráfordítást jelentenek, de a szakszervezetek már többször hangsúlyozták, hogy az életpályamodell bevezetésével a pótlékok rendszerét felszámolta a kormány, vagyis aki több feladatot is ellát, az nem kap nagyobb javadalmazást - ez a tiltakozók szerint a motivációt veszi el az tanárokól.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára is részt vett a tájékoztatón. Elmondása szerint amennyiben megvalósulna a tanárok kérése, hogy a minimálbér változásához kössék a pedagógusbéreket, akkor már januártól 8 százalékkal nagyobb mértékben nőtt volna a fizetésük. Hozzátette, hogy így a tavalyi évet nézve 15 milliárddal többet "húznának ki a családok és az állam zsebéből." Rétvári a kormány kedvelt érvét hozta fel, mondván épp ennyivel olcsóbbak az új rendszerben a tankönyvek. A szakszervezetek korábban azonban emlékeztettek, hogy az ígéretekkel ellentétben a kormány törölte el béreik minimálbérhez kapcsolását, vagyis a tanárok csak azt kérik vissza, ami korábban járt nekik.

Rétvári Bence azt hangoztatta, hogy jelentősen nőttek a köznevelésre fordított források az elmúlt években - ez szembe megy minden független méréssel, például az OECD felméréssel. Rétvári szerint 2012-től mintegy 230 milliárd forint többletforrást biztosított a költségvetés a pedagógusbérek emelésére, ehhez képest az államtitkár szerint 2010 előtt GDP-arányosan és nominálisan is csökkent a köznevelésre fordított források aránya. Hozzátette, a jelenlegi kormány 2012-ről 2013-ra 32 milliárddal, 2013-ról 2014-re 120 milliárddal, 2014-ről 2015-re 34 milliárddal fordított többet a pedagógusbérekre, és ez folytatódik, erre az évre is 34 milliárd plusz áll rendelkezésre - közölte.

Az államtitkár kiemelte, hogy a kormánynak feltett szándéka volt, hogy először a pedagógusok számára vezeti be az életpályát, az ő munkájukat szerette volna megbecsülni. Ezért fordították a fenti összegeket a pedagógusok bérének emelésére.

Az esetleges pedagógussztrájkról Rétvári azt mondta, folyamatosan tárgyalnak a Pedagógusok Szakszervezetével, de az érdekképviselet eddig nem jelezte ezt a szándékot hivatalosan. Palkovics László kérdésre válaszolva azt mondta, ha meghívják őket a civil közoktatási platformra, akkor megfontolják, elmenjenek-e. Emlékeztetett, hogy a köznevelési kerekasztal kedden tartja következő ülését, ezen az alternatív kerekasztal delegáltját is szívesen látják, A szakszervezetek azonban továbbra is funkciótlannak tartják a kormány által összehívott kerekasztalt.

Hány percet telefonozhat, tabletezhet egy gyerek naponta? Campus life Kurucz Tünde

Hány percet telefonozhat, tabletezhet egy gyerek naponta?

Milyen hosszú távú következménye lehet, ha egy kisgyerek túl sokat van az online térben? Mikor lehet okoseszközt adni először a gyerek kezébe? Hogyan lehet kimozdítani a legkisebbeket a való világba? Dr. Konok Verával, az Alfa Generáció Labor vezetőjével és társalapítójával beszélgettünk.