Az oktatási államtitkár szerint az OECD-átlagnál többet költenek az oktatási rendszer fejlesztésére, az OECD adatai azonban mást mutatnak - írja a Népszava.
A Népszava emlékeztet arra, hogy Palkovics László oktatási államtitkár a napokban kijelentette: Magyarország az OECD és az unió átlagánál is többet költ az oktatási rendszer fejlesztésére. Csakhogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Oktatási körkép 2017 című kiadványa szerint Magyarország a GDP 3,8 százalékát költötte oktatásra, ami pedig jelentősen elmarad az OECD-országok 5,2 százalékos átlagától, mi több, a lista utolsó harmadában foglalunk helyet.
A lap azt írja, nemzetközi szinten a legnagyobb különbségek az alap- és felsőoktatás területén vannak: alapfokú intézményekre mindössze a GDP 0,6 százalékát költjük, felsőoktatásra pedig 0,9 százalékát (az OECD-országokban az átlag mindkét területen 1,5 százalék körülire tehető).
Ha nem a GDP-arányos ráfordítást, hanem csak az állami ráfordítást nézzük, összességében valamivel magasabb százalékos értéket kapunk: a kormány 7,3 százalékot fordított oktatásra a központi költségvetésből. Ez ugyanakkor a második legalacsonyabb érték az európai országok között, a magyarnál csak az olasz kormány költ kevesebbet oktatásra (a nemzetközi átlag 11,3 százalék).
A jelentés azt is megemlíti, hogy az alap- és középfokú oktatás területén elköltött pénzek több mint fele (61 és 65 százaléka) dolgozói bérekre megy el. Az OECD-országokban átlagosan 78 százalék ez az arány. A dolgozói bérek nálunk még úgy is elmaradnak az átlagtól, hogy az elmúlt években a pedagógusok fizetése az alapoktatásban 22, a középfokú oktatásban 28 százalékkal növekedett.
Szomorú eredmények a magyar pedagógusokról: idősek, sokat dolgoznak, keveset keresnek
Egyre több az 50 fölötti pedagógus - írja a Haszon az OECD új, 450 oldalas tanulmánya alapján. A lap szerint a pedagógusok korfája tovább romlott: a tanárok 37 százaléka 50 éve fölötti, ami ugyan megfelel az OECD-átlagnak, de mindössze 6 százalékuk 30 év alatti.