A tavalyi sztrájktárgyalásokon az a kritika érte a pedagógus-életpályamodellt, hogy nem veszi figyelembe a pluszteljesítmény, ezért tették differenciálhatóvá a béremelést - jelentette ki Palkovics László oktatási államtitkár.
"A tavalyi sztrájktárgyalások során az egyik kritika az életpályamodellt érte, mégpedig hogy nem eléggé motiváló, mert nem veszi figyelembe a pluszteljesítményt. A kormány akkor megfogadta a szakszervezetek javaslatát, és lehetőséget teremtett arra, hogy a szeptemberi béremelés differenciálható legyen" - ezzel magyarázta Palkovics László oktatási államtitkár a Magyar Időknek a differenciált béremelés bevezetését.
Ahogy arról már többször írtunk, nem minden pedagógus kapja meg a béremelés utolsó lépcsőjét, teljesítményük alapján igazgatójuk dönt a pluszpénz sorsáról. A szakszervezetek többször jelezték, nem azt kérték, hogy a minden pedagógusnak beígért béremelést tegyék differenciálhatóvá, hanem jöjjön létre egy minőségi bérpótlék - többletforrásból.
Palkovics László hozzátette: az igazgatónak a tantestülettel együtt ki kell dolgoznia egy átlátható minősítési rendszert, ez alapján dönt. "Vagyis a differenciálás nem azt jelenti, hogy ki nem kap többet, hanem egy eszköz arra, hogy a jó pedagógusok munkáját magasabb bérrel honorálja. Egyébként az igazgató azt is megteheti, hogy nem él a lehetőséggel, és a béremelést egységesen kapják az adott iskolában dolgozó tanárok".
Az oktatási államtitkár szerint növekedett a tanári pálya attraktivitása. "A másik, hogy növekedett a tanári hivatás becsülete. 170 ezer pedagógus dolgozik a magyar köznevelési rendszerben. Majdnem mindenhol szerencsésen tudtuk pótolni a 4000 nyugdíjba vonuló pedagógust. És azt is elmondhatjuk, hogy egyre többen választják hivatásuknak a tanári pályát. Ez egyrészt a pedagógus-életpályamodell által teremtett kiszámíthatóságnak köszönhető, másrészt a Klebelsberg-ösztöndíjnak"- mondta.
Már a Vaterán és a Jófogáson is tanárokra vadásznak az iskolák, akkora a pedagógushiány
Már az apróhirdetési oldalakon, például a Vaterán és a Jófogáson is egymást érik az iskolai álláshirdetések, sok tantestületből ugyanis még szeptember 1-jén is több pedagógus hiányzott. Van olyan budapesti általános iskola, ahol az első osztályosoknak a tanévnyitó előtt egy nappal még nem volt tanítójuk, máshol már meg sem lepődnek, ha egy kolléga bejelenti: más szakmában próbál szerencsét.
A készülő új Nemzeti alaptantervről azt mondta, készül az első változat, ha a kidolgozással végeztek, széles körű konzultáció kezdődik. Létrejött az Eszterházy Károly Egyetemen belül egy kutatóintézet, amelynek kimondottan a NAT támogatása a feladata.
Az államtitkár a Koala-programról is beszélt. "Az alapja a hejőkeresztúri modell, amely az eltérő készségű, általában halmozottan hátrányos helyzetű diákok csoportos oktatásában nagy sikereket ért el. Jelenleg több mint száz iskolában alkalmazzák ezt az úgynevezett Komplex instrukciós programot (KIP), ez a Koala program lényege. A Miskolci Egyetemen már több mint másfél éve működik a KIP Módszertani Központ, a cél az, hogy 1500 iskolában vezessük be ezt a tanítási módszert" - magyarázta.
