A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormány - ígéretéhez híven – jogszabályban rögzítette a szakszervezetek elvárásait a sztrájkbizottsági megállapodás alapján, a gyakorlatban azonban ez nem mindig valósult meg.

Erről Galló Istvánné, a PSZ elnöke beszélt pénteki budapesti sajtótájékoztatón felidézve a két évvel korábban kötött egyezséget és a szaktárca vezetőivel folytatott előző napi tárgyalásokat. 

Kiemelte: a találkozót ők kezdeményezték, és azon részletesen áttekintették a megállapodás teljesülését. Hozzátette: teljesült a kormány vállalása jogszabályi szinten, de a gyakorlatban a továbbvitelre nem mindig vagy nem mindig megfelelően került sor. Példaként az intézményvezetők munkáltatói jogkörét, a kollektív szerződést említette. Elhangzott, hogy napi problémát okoz a 32 órás intézményi tartózkodás, és a túlmunka kifizetése, illetve dokumentálása "léket kapott". Ennek oka lehet, hogy a Klik anyagi problémákkal küzd – jegyezte meg.

A PSZ elnöke kitért arra is: a szakképzés átalakításával kapcsolatban a nemzetgazdasági tárca semmiféle írásos dokumentumot nem juttatott el számukra, külön kérésük ellenére sem. A pótlékok kérdését szintén felvetették, bár összegét "tól-ig" határig meghatározták, de forrásokat ehhez nem biztosítanak.    

Az intézményvezetők kötelező óraszáma rosszul szabályozott a decemberben elfogadott törvénymódosításban – jegyezte meg. Javasolták, hogy több ponttal egészítsék ki a sztrájkbizottsági megállapodást, többek között a köznevelésért és szakképzésért felelős miniszter kössön megállapodást a jogalkotásban a partneri kapcsolatról a szakszervezettel. Azt is szeretnék, hogy az egyeztetéseket előzzék meg szakmai tárgyalások.    

Fontosnak tartják, hogy a kollektív szerződés kiterjedjen a szakképző intézményeket fenntartó jövőbeni központra is. Azt is szeretnék, ha munkabizottság alakulna, amely áttekinti a köznevelési törvényt, a pedagóguskar és a szakszervezetek jogosítványainak összehangolását - mondta.    

Szavai szerint kifogásolták az egyeztetésen, hogy kikerült a köznevelési törvényből, hogy az előbbi nem sértheti meg a szakszervezeti jogosítványaikat. Ígéretet kaptak ennek visszahelyezésére. A bizottság munkájának eredményeként szűk egy hónapon belül ismét tárgyalóasztalhoz ülnek majd.    

Elvárják, hogy folyamatosan működjön az ágazati érdekegyeztetés is. Szeretnék azt is: az intézményfenntartó központok költségvetésében biztosítsák a kollektív szerződés végrehajtásához szükséges költségvetési fedezetet – sorolta az érdekvédő.      

Felvetették a nem pedagógus alkalmazottak bérének rendezését is, azt szeretnék, ha legalább havi 15 ezer forintos pluszjuttatást kapnának. Elhangzott: elvárják, hogy garantálják: ez az önkormányzati fenntartású óvodáknál a dadusokra és az óvodatitkárokra is kiterjed majd.

Hajnal Gabriella, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke azt mondta: a túlóra elszámolásának rendezése rendkívül fontos lenne, ahogy a pótlékoké is, utóbbival a minőségi munkát lehetne szerinte díjazni. Az életpálya-modell anomáliát szintén rendezni kell – mondta. Példaként említette, hogy a belépő mesterszakos pedagógusokat pótolni kell, ők más jellegű munkát is fognak végezni, megfelelő helyettesítésüket meg kell oldani. Tóth József, a Magyar Oktatási és Szakképzési Szakszervezet vezetője kiemelte: fontosnak tartják, hogy folytatódik a párbeszéd. Úgy látják, a kormány nyitott a szakmai javaslataikra. A rendszer nagy hibája a foglalkoztatásból ered – állapította meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!