Riasztó adatokról számolt be csütörtökön Brüsszelben az az uniós szakértői csoport, amely Andrulla Vasziliu oktatási...

Riasztó adatokról számolt be csütörtökön Brüsszelben az az uniós szakértői csoport, amely Andrulla Vasziliu oktatási EU-biztos felkérésére a tagországok polgárainak olvasási, szövegértési készségét mérte fel.

A 15 évesek egyötöde, valamint közel 75 millió felnőtt híján van az alapvető olvasási és írási készségeknek, ez rontja elhelyezkedési esélyeiket, nyomorba és kirekesztettségbe taszítja őket - állapította meg a holland Laurentien hercegnő által vezetett szakértői munkacsoport.

Az EU-országok oktatási miniszterei korábban azt a célt tűzték maguk elé, hogy 2020-ra 15 százalékra csökkentsék az unióban a 15 éves korosztályon belül azok arányát, akik az olvasáskészség terén gyengén teljesítők közé tartoznak. A csoporthoz tartozókat úgy írják le szakmai körökben, hogy csak a legegyszerűbb szövegértési feladatokat képesek megoldani, mint például egyetlen információ megtalálása, a szöveg fő témájának meghatározása vagy kapcsolat felfedezése valamilyen jól ismert dologgal.

A statisztika 25 EU-tagország mutatóit veti egybe. A gyengén teljesítő 15 évesek aránya a 25 országban 2006-ban átlagosan 23,1 százalék, 2009-ben pedig 19,6 százalék volt. A javulás tehát 3,5 százalékpont. A legjobb 2009-ben, Finnországban volt a helyzet: ott 8,1 százalék tartozott ebbe a csoportba - igaz, hogy 2006-ban még csak 4,8 százalék. A finnek után a második legjobb teljesítményt 2009-ben az észtek nyújtották, 13,3 százalékkal. A rangsor végén Bulgária és Románia állt 2009-ben, 41, illetve 40,4 százalékkal.

Magyarországon a helyzet az átlagosnál néhány százalékponttal jobb volt: 2006-ban 20,6, 2009-ben 17,6 százalék tartozott a gyengén olvasó fiatalok közé, a javulás tehát 3 százalékpontos.