Nem vicc: a "vízen járás" is tananyag lesz az általános iskolákban Közoktatás
Eduline

Nem vicc: a "vízen járás" is tananyag lesz az általános iskolákban

Lehet olyan iskola szeptembertől, amelyben a gyerekek a matek, történelem mellett vitorlázás-vadvízi ismereteket is...

Lehet olyan iskola szeptembertől, amelyben a gyerekek a matek, történelem mellett vitorlázás-vadvízi ismereteket is tanulnak. A tárgy kerettantervének kidolgozói a vízen járást is beépítették a megtanulandók közé - írja a Hír24.

„A vitorlázás–vadvízi ismeretek tantárgy azon iskolák részére ajánlott, ahol a vitorlázáshoz szükséges környezeti, tárgyi és személyi feltételek adottak, illetve jó szervezéssel biztosíthatók” – olvasható a dokumentumban. A meditáció viszont kötelező lesz az iskolákban - erről itt olvashattok.

Az évi vitorlás órakeretet (32 óra) tiszta oktatási időnek kell felhasználni, az nem használható fel az iskola és a vitorlástelep közötti utazásra – szögezik le. Ennek érdekében az oktatás tematikai egységeit úgy célszerű elosztani, hogy azok fele (képességfejlesztés, vitorlázáselmélet) az iskola keretei között az órarendbe iktatva legyen feldolgozható. A gyakorlat pedig a vitorlástelepen. Azt még hozzáteszik, hogy az órarendi kereten felül ajánlott, hogy a sportágat választó tanulók az oktatáson kívüli időszakban évente 4-6 napos gyakorlati táborban vegyenek részt.

A tárgy keretében – ahogy a dokumentumban olvasható – megtanítandó többek között „a hajó kezeléséhez szükséges általános és speciális fizikai képességek kialakítása”, „a vitorlázás elméleti alapjainak megismerése, a tanulók korosztályos szintjén”, „a vitorlázáshoz szükséges közösségi érzés, a segítőkészség fejlesztése, személyiségformálás”, valamint „a vízen járás és az egyéb vízi sportok kiegészítő mozgásanyagának elsajátítása” is.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.