Az AB döntése értelmében nem sérti az alkotmány rendelkezéseit az iskolai elkülönítés. Közben folyik az állam ellen a brüsszeli eljárás.
Elutasított az Alkotmánybíróság egy szegregációs ügy érdemi tárgyalását, mondván nem merül fel Alaptörvényben foglalt jog sérelme. Az ügyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) strasbourgi Emberi Jogi bíróság elé terjesztette – írja a Roma Sajtóközpont.
A CFCF az ügyben egy piliscsabai édesanyát képviselt, aki a helyi szegregált iskolából szerette volna gyerekét átíratni egy másik település integrált intézményébe.
A keresetet első és másodfokon a bíróságok, majd a Kúria is elutasította. Az Alkotmánybíróság viszont nem döntött egyhangúlag, két tag is különvéleményt csatolt a határozathoz.
Arról már korábban írtunk, hogy a törvényi tiltás ellenére miként lehet mindennapos gyakorlat az elkülönítés az oktatásban. A Huszár-telepi ügy után pedig az Európai Bizottság a magyar állammal szemben kötelezettségszegési eljárást indított.
