Nem csatlakozik a sztrájkhoz a Pedagógusok Szakszervezete Közoktatás
MTI

Nem csatlakozik a sztrájkhoz a Pedagógusok Szakszervezete

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormánnyal kötött megállapodás tételesen foglalkozik a Pedagógusok...

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormánnyal kötött megállapodás tételesen foglalkozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének követeléseivel, és a szakszervezetek közreműködésével készült munkaanyag már a szaktárca asztalán van. Galló Istvánné, a PSZ elnöke pénteken az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a kormány betartja a megállapodásban foglalt ígéreteit, így ők nem vesznek részt a sztrájkban.

Az érdekvédő kifejtette: a kormány és az öt szakszervezet által aláírt megállapodás foglalkozik a munkaterhekkel, és rögzíti, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekről kormányrendeletet kell alkotni. Ebben kell szerepeltetni a heti 22-26 óra közötti munkaidővel összefüggő feltételeket, azt is, hogy 22 óra feletti tanítás mely esetekben rendelhető el.

Nyitott kapukat dönget a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete - fogalmazott a szakszervezeti vezető, hozzátéve: a minisztérium és a szakszervezetek szakértői dolgoznak a részleteken.

Galló Istvánné félrevezetésnek nevezte, hogy a köznevelési törvény rendelkezne arról, hogy 32 órát kell a pedagógusoknak az intézményben tartózkodniuk. Mint mondta, a törvény kötött munkaidőt tartalmaz, a kormány és a szakszervezetek közötti megállapodásban pedig pontosan megfogalmazták, hogy a 32 óra kötött munkaidő munkavégzéshez, feladathoz kötött és nem munkahelyhez. A törvény rendelkezéseiből nem következik, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak 32 órát feltétlenül az intézményben kell eltölteniük - idézte a megállapodást.

A foglalkoztatásról szóló rendelet fogja felsorolni, hogy a 32 órába lehet beszámítani a dolgozatok javítását, a tanórára való felkészülést és egyebeket. Galló Istvánné közlése szerint a köznevelési törvény módosításához a szakszervezet megküldte a kodifikációs javaslatait, és erről március 14-én lesz egyeztetés.

A PSZ elnöke a pedagógus-életpályamodellről azt mondta: a megállapodás azt tartalmazza, hogy a kormánynak az a célja, hogy szeptember 1-jével bevezessék. Ha ez mégsem történne így, akkor a régi elszámolás szerint minden plusz, tanórán felüli kötelező tevékenységért jár majd a túlóradíj. Ennek összege pedig nem lehet kevesebb, mint ahogy most számolják a túlórát.

Arról, hogy a PSZ bekapcsolódik-e a munkabeszüntetésbe, elmondta: az egyezmény szerint azokban a kérdésekben, amelyeket a megállapodás tartalmaz - ha párhuzamosan a kormány betartja vállalásait -, a PSZ nem vesz részt sztrájkban, és nem is szervez munkabeszüntetést.

Galló Istvánné kiemelte: a kormány bevonta a szakszervezetek a törvény-előkészítési munkálatokba a megfelelő ütemezés szerint, és a munka folyik. A kormány betartja a megállapodásban foglalt ígéreteit - mondta az érdekvédő.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke pénteken, budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a március 18-ai héten kezdődik a sztrájk a közoktatásban, a kezdőnapot azonban nem jelölte meg. Mendrey László kiemelte: mintegy tíz nap múlva gördülő sztrájkot tartanak, ami azt jelenti, hogy országszerte különböző helyeken kezdik meg a munkabeszüntetést, amelyhez csatlakozhatnak újabb és újabb iskolák.

Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára pénteken egy sajtótájékoztatón azt mondta: sem a gyerekeknek, sem a pedagógusoknak, sem az országnak nem érdeke egy pedagógussztrájk. Kitért arra, hogy a törvény értelmében a sztrájk idejére nem jár bér az abban részt vevő pedagógusoknak, ezért ezt az iskolák vezetőinek és a tankerületi igazgatóknak nyilván kell tartaniuk.

Arra a kérdésre, hogy a kieső pedagógusokat hogyan pótolják, az államtitkár azt válaszolta: az iskolák vezetőinek és a tankerületi igazgatóknak kötelességük gondoskodniuk arról, hogy azoknak a gyerekeknek a jogai se sérüljenek, akik tanulni akarnak, "márpedig a gyerekek tanulni akarnak". Közölte, iskolán belül kell gondoskodni arról, hogy megszervezzék az oktatást. Hoffmann Rózsa megjegyezte: a szaktárca öt pedagógus-szakszervezettel tárgyalásban volt, illetve továbbra is tárgyalásban van.

Kiderült, hány elsősnek kellett idén évet ismételnie Közoktatás Kurucz Tünde

Kiderült, hány elsősnek kellett idén évet ismételnie

Még mindig toronymagasan elsőben a legnagyobb az évismétlők aránya – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére megküldött adataiból, ugyanis az elmúlt tanév végén százból továbbra is mintegy öt olyan gyerek volt, akiknek idén újra kell járniuk az első osztályt. Rajtuk kívül ötödikben és hetedikben is magas volt a bukási arány.