Az államtitkárból digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztossá avanzsálódott Czunyiné Bertalan Judit 15 év digitális lemaradását hozná be "egy nagy ugrással". Utoljára Kínában mondott talált ki ilyet a diktátor Mao Ce-tung, az nem jött be.

Félreértés ne essék, csak a megfogalmazáson kaptuk fel a fejünket a szerkesztőségben, hogy a Magyar Távirati Iroda (MTI) tájékoztatása szerint "nagy ugrást" szeretne végrehajtani a kormány az iskolák digitális technológiákkal való felszerelésében. - hogy ez a Czunyiné Bertalan judit által használt megfogalmazás miért érdekes, arról lentebb írunk.

Czunyiné Bertalan Judit szerint az optimális minimumra kell csökkenteni a "digitális bennszülötteknek" számító gyerekek és a tanárok közötti szakadékot, ami elsősorban abból adódik, hogy a pedagógusok több mint fele 45 évnél idősebb és legfeljebb csak továbbképzéseken ismerkedhetett meg a digitális pedagógiai módszerekkel. Ezért a kormány egy olyan, elsősorban interakcióra épülő, tantárgyakon átívelő és az egész iskolai képzést lefedő digitális fejlesztésben gondolkodik, amely a tanárok munkáját is segíti - mondta.

Kiemelte, olyan programokat szeretnének indítani, amelyek az uniós finanszírozást követően is fenntarthatóak tudnak maradni pénzügyileg és tartalmilag is, az eddigi brüsszeli projektek legnagyobb problémája ugyanis azt volt, hogy viszonylag rövid ideig számoltak a digitális eszközök alkalmazásával, így azokat ma annak ellenére sem használják sok iskolában, hogy azok még mindig rendelkezésre állnak.

A kormánybiztos hangsúlyozta, olyan digitális tudást kell biztosítani a diákoknak, amellyel magabiztosan boldogulhatnak a munkaerőpiacon. Külön kitért arra is, hogy felméréseik szerint a lányok a fiúknál nem kevésbé alkalmasak a digitális és műszaki szakmakörökre.

Ma is tanultam valamit: Nagy ugrás

A kommunista diktátor, Mao Ce-tung által vezetett Kínai Népköztársaságban a főtitkár és köreinek ötlete alapján megindított kényszeres, nagy léptékű gazdasági átalakítási folyamatot nevezik Nagy ugrásnak. Kína erősen agrár beállítottságú ország volt még 1958-ban, a megindított program részeként két év alatt erőltett iparosítást hajtottak végre, bányákat, vas és acélműveket nyitottak. A mezőgazdaságban a paraszti gazdálkodást megszüntetve szövetkezeteket alakítottak ki, de a megfelelő szakértelem nélküli irányítás rövidesen katasztrófához vezetett: mind az ipari fejlődés ekkor még alaposan elmaradt a várttól, a mezőgazdaság is átlagon alul teljesített. Ennek következtében 1959-1962 között hosszú éhínség söpört végig az országon, az éhen haltak becsült száma 20-30 millió közötti.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!