A kisiskolások szinte csak kivételes esetben találkoznak negatív visszajelzésekkel teljesítményükkel kapcsolatban, játékosan és tapasztalati úton tanulnak. Az angol iskolarendszer legalábbis erre képes egy magyar pszichológus szerint.

Schrammel Ivett pszichológus évek óta külföldön él és neveli három gyermekét, jelenleg a brit korona felségterületéhez tartozó Gibraltáron tartózkodik, ahol a gyerekei iskolába járnak - blogján két bejegyzést is szentelt az angol oktatási rendszernek, melyről - elsősorban az alsó tagozatról - gyerekei révén szerzett tapasztalatot.

Rögtön kiemelte, hogy mennyire könnyed környezetben, játékosan, mégis nagy alapossággal készülnek fel a diákok egy-egy tárgyból. Ilyen az Élő történelem napja is, ami bár csak egy napig tart, de hónapokon át készülnek a diákokkal, korhű jelmezeket készítenek, és a napot úgy töltik el az iskolában, mintha az adott korszakban élnének (étkezés, , így látni ilyenkor vikingeket, ókori görögöket, vagy viktoriánus kori angolokat is az iskolákban.

Hittanórán minden vallással megismerkednek, nem csak az iskola által előnyben részesítettel. A természettudományos tárgyakat - például földrajzot - sokszor a szabadban tartanak, hogy ne csak a tankönyvek képeit lássák a gyerekek, az állatokat, kőzeteket, növényeket.

Az alsósoknak szinte nincs is szóbeli felelés, mert ekkor még kevesen képesen tudásuk szerint mindent elmondani. Egy tanév három részre (trimeszterre) tagolódik, a gyerekek csak ezeknek a végén írnak teszteket. Osztályonként 3-5 csoportban, a saját tudásszintjüknek megfelelően tanulnak a gyerekek, így mindenki a számára legjobban megfelelő ritmusban, illetve módszerekkel fejlődhetnek a korosztálynak elvárt szinten. Az év végi személyes írásos értékelés személyre szabottan szinte felér egy regénnyel, osztályzatot nem kapnak.

Az értékelésben semmi negatívum nem szerepel: csak arról írnak, hogy a korosztályos átlag feletti készségekkel rendelkezik-e egy gyerek, a szintnek megfelelően áll, valamint a megfelelő szint felé tart-e. Utóbbi esetében is érződik - ezt hagsúlyozza Schrammel Ivett is -, hogy nem azt írják, hogy mit nem tud egy gyerek, hanem hogy mi felé tart.

A készségeket is sokoldalúan értékelik, a matematikánál három szempontot, a problémamegoldást, a számok ismeretét és a mérést. Az angol nyelv azonban már összetettebb, hat szempont szerint vizsgálják a gyerekek fejlődését, a természettudományos tárgyakban a  fejlődésüket öt szempont alapján értékelik. Magatartást és szorgalmat egyáltalán nem osztályoznak, egy ilyen rendszerben a pszichológus szerint ez nem is lenne reális.

Negyediktől hetedik osztályig már megjelennek az osztályzatok (A,B,C,D,E), azonban a szöveges értékelés is megmarad. Mindenki sorra kerül egyszer és a "hét sztárja" lehet, ugyanis saját magukhoz mérik a gyerekeket, hogy miben fejlődtek hatalmasat - így nem csak az éltanulókat jutalmazzák, például segítőkészségért vagy csapatmunkáért is lehet valaki a hét legjobbja.

További cikkeink

Palkovics: Rövidebbek lesznek a kisiskolások órái Ki nem találnátok, miért kéne levenni a cipőt az iskolában Kínos helyzetbe hozták szüleiket ezek a brit kisiskolások: videó

Házi feladatot csak nagyon ritkán kapnak, a szünidőre pedig egyáltalán nem, hogy kikapcsolódhassanak és játszhassanak a barátaikkal. Ennek megfelelően a könyveket sem viszik haza, mert annak az iskolában van ekkor a helye.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!