Az utóbbi hónapokban nem csak a felületes szemlélőnek üthették meg kizárólag negatív hírek a fülét az oktatással kapcsolatban. Nem csoda, hogy ebben a csatazajban nem kapott nagy nyilvánosságot, hogy Budapest közepén a világ talán leginnovatívabb tanárai gyűltek össze, és tanácskoznak három napon keresztül.
Az Eduline is bejutott a Microsoft Educator Exchange elnevezésű konferenciára, melynek ez alkalommal Magyarország adott otthont. A világ minden tájáról érkező, és a techcég által kiválasztott tanárok főként arról beszélgetnek egymással, miként lehet kreatívan beilleszteni az oktatásba a legmodernebb technológiákat.
Volt alkalmunk személyesen beszélgetni Anthony Salcitóval, a Microsoft oktatásért felelős egyik vezetőjével. Salcito bemutatta azt az ingyenes applikációt, amit minden tanár letölthet, és különböző eszközökön használhatja a napló és a tábla helyett is.
Az alkalmazással külön is kapcsolat tartható a diákokkal. Ennek egyik nagy előnye lehet, hogy ha egyes diákok például vizuális típusok, külön bemutatható nekik az anyag a saját módszertanuk szerint. Ehhez a tanárnak még meg sem kell különböztetni őket egy egész osztály előtt, egyszerűen mindenki személyre szabottan kapja meg az anyagot.
Ehhez persze egyvalamire mindenképp szükség van, mint alapfeltétel: táblagépre. Bár kísérleti jelleggel már léteznek ilyen kezdeményezések Magyarországon (eddig csak magáncégek révén), és a kormány is jelezte, foglalkozik a kérdéssel, itthon egyelőre csak a kevesek kiváltsága, hogy a legmodernebb kütyükkel tegyék hatékonyabbá a tanulást.
| Miért olyan kevés a nő az informatikai pályán? |
| Salcitotól megtudtuk azt is, hogy kiemelten foglalkoznak a nők informatikai pályán tapasztalható alulreprezentáltságával. Bár a nők Magyarországon is többségben vannak a felsőoktatásban, az informatikai szakokon csak fele annyian végeznek, mint férfi társaik. Salcito is egyetértett azzal, hogy ennek nem a nők „beállítottsága” az oka, hanem a társadalmi nyomás, ami már korán letereli őket erről a pályáról. |
Aki bejutott a konferenciára, annak volt alkalma látni, hol tart nagyjából az oktatás csúcsa ma a világon, és persze nyilván mindenki ezt szeretné minél előbb elérni. Nagyon kíváncsiak lennénk, hogy egy év múlva milyen újdonságokkal találkoznánk, de erős a gyanúnk, hogy az eddigeknél is nagyobb lépés tesz az "iparág". Az oktatáspolitikára kényesen ügyelő országokban már ma is szinte végtelen lehetőségek állnak reldelkezésre a legjobb ötletek megvalósítására. A konferencia alatt valamiért folyton azt éreztük, ha nem szedi össze magát a hazai oktatáspolitika, akkor azt láthatjuk épp, hogyan robog el mellettünk a világ.
