Akkor vagyunk csak képesek oktatáspolitikáról informáltan gondolkodni, ha nem kiüresedett politikai narratívákból...

Akkor vagyunk csak képesek oktatáspolitikáról informáltan gondolkodni, ha nem kiüresedett politikai narratívákból indulunk ki, mint amilyenek például az „ország modernizációja” vagy a „nemzet felemelkedése”, hanem az oktatás céljával: a tanulók tanulásával kapcsolatban vagyunk képesek elvárásainknak nem megfelelő eredményeket azonosítani – olvasható az OktpolCafén, Radó Péter és Setényi János oktatáskutatók vitairatában.
Nem az a probléma, hogy a magyar közoktatás átlagos eredményessége alacsony. Előrehaladás és mért tanulási eredmények tekintetében a magyar közoktatás a legfejlettebb országok átlaga körül teljesít, ami valójában igen jó eredmény. Az alapvető probléma elsősorban az, hogy a magyar közoktatás saját potenciálja alatt teljesít. A lehetőségeket erőteljesen alulmúló teljesítmény oka elsősorban a magyar közoktatás alacsony hátránykompenzációs képessége és az ennek következtében keletkező kiugróan nagymértékű oktatási egyenlőtlenségek. Mi a baj a magyar közoktatással? Merre kellene továbbhaladni? Jó-e a kormány által kijelölt irány? A teljes vitairatot az OktpolCafén olvashatjátok el.