Megvan, hogyan teljesítettek a diákok a 2014-es kompetenciamérésen Közoktatás
MTI

Megvan, hogyan teljesítettek a diákok a 2014-es kompetenciamérésen

Nincs változás a diákok kompetenciaeredményeiben: a tanulók képességei matematikából a 6-ról a 8 évfolyamra jelentős mértékben fejlődnek, míg a 8-ról a 10. osztályra kevésbé - egyebek között ez derül ki a tavalyi országos kompetenciamérés eredményeiből, amelyek pénteken jelentek meg.

Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tanulók szövegértési képességei a 6-tól a 10-ig évfolyamig már egyenletesebben fejlődnek. A hivatal grafikonjából az is kiderül, hogy a matematika eredményekben 2008 óta nincs jelentősebb változás az országos átlageredményekben, csak kisebb ingadozás figyelhető meg, és hasonló a helyzet a szövegértés területén. A mérésen tavaly 4348 iskolából 244 577 tanuló vett részt 6., 8. és 10. évfolyamokon. 

A szövegértési teszt azt vizsgálja, hogy a tanulók mennyire képesek az adott szöveget megérteni, a mindennapi élet során használni és alkalmazni. A matematikateszt során azt nézik, hogyan képesek a mindennapokban használni az iskolában tanult matematikai ismereteket.

Az adatsorok az Oktatási Hivatal honlapján péntektől érhetőek el, azokból a tájékoztatás szerint minden érdeklődő sokoldalú képet kaphat az egyes iskolák jellemzőiről. Megismerheti az adott iskola, és annak osztályai teljesítményadatait, az iskolai munka fejlesztő hatását. Megtudható, hogy az iskolába járó diákok szociokulturális hátterük szempontjából milyenek, és látható azt is, hogy az ebből adódó hátrányokat az iskola mennyiben tudja kompenzálni. Mindezt az ország többi - hasonló, vagy éppen különböző - iskolájával való összehasonlításban.

A tanulói jelentésből a szülő megtudhatja, hogy gyermeke pontosan milyen feladatokat kapott, és azokat milyen eredményesen oldotta meg, mindezt ahhoz is viszonyítva, hogy a többi gyerek az adott feladatot milyen sikerrel teljesítette. Ugyanitt láthatja, hogy gyermeke teljesítménye az ország összes tanulója, az iskola tanulói, illetve az osztály tanulói teljesítményéhez viszonyítva milyen, illetve, hogy a két évvel ezelőtti méréshez képest a teljesítmény hogyan változott.

A 2000/2001-es tanévben ősszel indult a felmérés az 5. és 9. évfolyamon, a 2002/2003-as tanévben a mérés átkerült a 6. és 10. évfolyam végére. A 6. és 10. évfolyamhoz csatlakozott 2004-ben a 8. évfolyam is, így alakult ki a mai mérési rend. Az évfolyamváltáshoz a tartalom változása is igazodott, de a felmérés mérési területei nem változtak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.