Megjelent a tankönyvvé nyilvánításról és ellátásról szóló kormányrendelet, amely többek között rögzíti a kiadványok...

Megjelent a tankönyvvé nyilvánításról és ellátásról szóló kormányrendelet, amely többek között rögzíti a kiadványok tankönyvvé nyilvánításának menetét és azt is, hogy az oktatásért felelős miniszter minden év október 1-jéig közzéteszi azt az összeghatárt, aminél magasabb fogyasztói árral a könyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre.

A csütörtöki Magyar Közlönyben közzétett szabályozás rögzíti, hogy tankönyvvé a nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus adathordozón rögzített kiadvány, könyv, az oktatási program részeként jóváhagyott információhordozó és a digitális tananyag nyilvánítható. A rendelet rögzíti, hogy mi számít munkatankönyvnek, munkafüzetnek, használt, illetve tartós tankönyvnek, valamint azt is, hogy a tankönyvvé nyilvánításnak mi a menete, abban ki vehet részt szakértőként, és külön kitér a digitális tananyagokra, a fakultatív hit és vallásoktatás kiadványaira is. A szabályozás szerint a tankönyvvé nyilvánítás kérelemre indul, azt a könyv kiadója, vagy szerzője nyújthatja be az Oktatási Hivatalhoz.

A szerző akkor nyújthat be tankönyvvé nyilvánítás iránti kérelmet, ha annak benyújtásakor a könyv kiadására mással nem kötött kiadói szerződést, és a könyvnek nincs kiadója. A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell többek között, hogy a könyv a Nemzeti alaptanterv kiadásáról és alkalmazásáról szóló kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően alkalmas-e az adott műveltségterület, tantárgy tananyagtartalmának oktatására, biztosítja-e a szaktudományok megfelelő szintű, tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását, biztosítja-e az ismereteknek az érintett tanulói korosztályoknak megfelelő pedagógiai módszerekkel történő közvetítését, nyelvezete, közérthetősége, stílusa megfelel-e az e rendeletben foglaltaknak, technikai kivitelezése megfelel-e az esztétikai és egészségügyi(betűméret, könyvsúly, könyvméret, nyomdafesték) követelményeknek. 

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell különösen azt, hogy a könyv összhangban áll-e a Magyarország alaptörvényében foglalt általános emberi normákkal, nemzeti és egyetemes értékekkel, tartalmaz-e az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény rendelkezéseibe ütköző tartalmakat, különösen az egyenlő bánásmódot, a nemek egyenlőségét sértő vagy a nemzetiségi vallási közösségre nézve sértő, gyűlöletkeltő, továbbá a társadalmi esélyegyenlőtlenséget erősít sztereotípiát, kijelentést, ábrát, fotót, grafikát, valamint mentes-e a politikai állásfoglalástól.

A könyv tankönyvvé nyilvánításának érvényessége annak a tanévnek az utolsó napjáig tart, amelyik a határozat jogerőre emelkedését követő ötödik naptári évben fejeződik be. A tankönyvvé nyilvánítás a jogszabályban foglaltakra figyelemmel legfeljebb három alkalommal meghosszabbítható.

Az Oktatási Hivatal a szabályozás szerint megszervezi a tankönyv gyakorlati beválásának vizsgálatát azon tankönyvek esetében, amelyek folyamatosan tíz éven keresztül a tankönyvjegyzéken voltak. A gyakorlati beválás vizsgálatába három, a tankönyvet legalább két éven át alkalmazott iskolát kell bevonni. A beválás-vizsgálatba bevont iskolák által adott szakvéleménynek tartalmaznia kell – a vizsgálat szempontjainak figyelembevételével – az érintett pedagógusok, tanulók, szülők véleményét.

A miniszter az oktatásért felelős minisztérium honlapján minden év október 1-jéig közzéteszi azt az összeghatárt, amelynél magasabb fogyasztói ár alkalmazása esetén – függetlenül attól, hogy a tankönyv sokszorosítása és terjesztése üzletszerű vagy sem – a következő tanévben a tankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre.

Az iskola igazgatója minden év január 10-ig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni.

E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a törvény alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, kik normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 

A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése a tankönyvtörvény értelmében állami közérdekű feladat, amelyet a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lát el. 

A Könyvtárellátót a tankönyvterjesztési közfeladata ellátása ellenértékeként a tankönyv kiadójától a közfeladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, amelynek mértéke az adott kiadótól terjesztésre átvett tankönyvek iskolai terjesztési árának nem kispéldányszámú tankönyvek esetében a 20 százaléka, kispéldányszámú tankönyvek esetében 10 százaléka. A tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, módosításának határideje június 15-e.

Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg.

A rendelet kiterjed a fenntartóra tekintet nélkül az általános iskolákra, a szakiskolákra, a gimnáziumokra és szakközépiskolákra, az alapfokú művészeti iskolákra, a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, a nemzetiségi nevelést-oktatást folytató általános és középfokú iskolákra, a pedagógusokra, továbbá a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, az óraadókra, valamint az iskolában nem pedagógus-munkakört betöltőkre, valamint a tanulókra, szülőkre, törvényes képviselőkre.