A válság leginkább a 25 év alattiakat érte el. Magyarországon 15 százalékra ugrott azoknak az aránya, akik nem dolgoznak, de nem is tanulnak semmit. Az igazi vesztesek azonban a 18 év alattiak, a szegénységi mutatók terén hazánké az unió egyik legrosszabb adata.
Míg a legtöbb állam nem nyúl hozzá az időskori ellátáshoz, a nyugdíjakhoz, így a nyugdíjasok élethelyzete sokkal kisebb mértékben romlott 2007 és 2013 között, mint akár a 25 év alattiaknak. A Bruegel Intézet felmérése szerint a válság leginkább a fiatalabb korosztályt sújtotta. A munkanélküliség például sokkal nagyobb arányban érintette őket; a 15–24 éves korosztályban állást keresők aránya az unió átlagában csaknem nyolc százalékponttal emelkedett, ez átlagosan 23,7 százalék.
Még nagyobb arányban nőtt a körükben az úgynevezett NEET-ráta, amely azokat a 15–24 év közötti fiatalokat veszi számba, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és nem vesznek részt semmilyen képzésben sem. Cipruson és Görögországban megduplázódott a számuk, Magyarországon pedig 12-ről 15 százalék felé ugrott - írta a Népszabadság.
A 18 év alattiak a válság igazi vesztesei: több tagállamban drámai a romlás. Magyarország különösen rosszul áll: 2007-ben is rendkívül magas volt a szegénységi mutató, ám ez 2013-ra az unió egyik legrosszabb adata lett. A válság előtt minden negyedik fiatal szegénynek számított, ez az arány 2013-ra 35 százalékra romlott. Tavaly javulás volt megfigyelhető, ám még mindig majd minden harmadik 18 év alatti szegény Magyarországon. Ennél rosszabbat csak Bulgária produkált.
