A történelem közoktatásbeli összes óraszáma mellett (18) már most eltörpül a földrajz jelenlegi 7 órája, mely a NAT 2018-as tervezete szerint tovább csökkenne 6 órára. Ez európai összevetésben is hatalmas aránytalanság – írja az Eduline-hoz eljuttatott, az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről szóló állásfoglalásában Dr. Szilassi Péter egyetemi docens, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke.

A földrajz tantárgynak minden ország közoktatásában megkerülhetetlen, és megkérdőjelezhetetlen szerepe van abban, hogy jövő nemzedékek értsék egyre gyorsabban változó világunkat, kellően tájékozottak legyenek a Földünk gazdasági, társadalmi, és pénzügyi folyamataiban. Emellett e tantárgy mindenütt kiemelt szerepet kap a hazaszeretetre nevelésében, a környezeti nevelésében is.

Mindezeket a célokat Magyarországon azonban teljesen ellehetetleníti a földrajzoktatás európai szinten is példátlanul alacsony összes óraszáma, melyet az új NAT 2018 őszén megjelent tervezete tovább csökkentene. Bár a NAT tervezet elvi síkon felismeri és kifejezi a földrajz köznevelésben betöltött fontos, és egyedi szerepét kiemelve, hogy ez a tantárgy az egyedüli, mely hidat képez a természeti és társadalmi folyamatok között. Jó olvasni a NAT idei tervezetében, hogy a jelenlegi és jövőbeli környezeti, társadalmi folyamatokkal foglalkozó földrajzot 219-szer, míg a múltunkkal foglalkozó történelmet mindössze 115-ször említi a dokumentum, ám e két tantárgy között az óraszámok tekintetével pont ellentétes, és hatalmas aránytalanság tapasztalható! A történelem közoktatásbeli összes óraszáma mellett (18) már most eltörpül a földrajz jelenlegi 7 órája, mely a NAT 2018-as tervezete szerint tovább csökkenne 6 órára. Ez európai összevetésben is hatalmas aránytalanság, hisz például a szomszédos Ausztriában ez az arány 14/14. Úgy látszik a szomszédos országok mindegyike felismerte, hogy a szülőföld földrajza, a hazai tájak természeti, kulturális értékeinek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő nemzedéke jól sáfárkodjon természeti erőforrásaival, felkészüljön a klímaváltozás okozta kihívásokra, kötődön hazájához-szülőföldjéhez stb.

A földrajz új NAT-ban tervezett további óraszámcsökkentése nem csak a tantárgy által felvállalt feladatokat köznevelésbeli képviseletét lehetetleníti el teljesen, de esélyt sem a földrajz módszertani megújulására, hisz ilyen szoros időkeretben csak az elavult frontális „leadom a tananyagot” jellegű módszerek alkalmazására van lehetőség. A földrajztanárokat, földrajztudósokat, geográfusokat tömörítő Magyar Földrajzi Társaság részletes, jól kidolgozott javaslatokat fogalmazott meg arra, hogyan lehetne a jelenlegi 7-ről 9-re emelni a földrajz óraszámát a tanulók összes terhelésének (óraszámának) csökkentése mellett.

Érdekes, hogy a földrajz óraszámok tarthatatlan helyzetével a Történelemtanárok Egyletének NAT-tal kapcsolatos állásfoglalása is foglalkozik: „Elfogadhatónak tartjuk továbbá a történelemtanári kompetencián túlmutató gazdasági-pénzügyi ismeretek földrajz tantárgyba visszaintegrálását; azonban kérdéses, hogy elegendő-e erre a földrajz tantárgy megadott, korábbinál alacsonyabb óraszáma.”

Ha a földrajzi gondolkodás, a földrajzos tudás nem kell a magyar köznevelésnek (márpedig a földrajz évtizedek alapján csökkenő óraszámai, és az alább bemutatásra kerülő egyéb tendenciái erre engednek következtetni) akkor az így előálló helyzet óhatatlanul Magyarország jövőbeli gazdasági versenyképességét is veszélyeztetheti.

A földrajz óraszámának folyamatos csökkenése (és hogy 2016-tól a szakgimnáziumokban kb. 70%-ában szűnt meg ez a tantárgy) mellett e tantárgy folyamatosan közoktatásbeli kiszorulásának másik látványos mozzanata volt, hogy 2012 januárjától nem lehetett előrehozott érettségi vizsgát tenni a gimnáziumok 10. osztályában befejeződő földrajzból. Ez a lehetőség kizárólag az informatika, és idegen nyelvek esetében maradt meg. Emiatt a földrajzot érettségi tárgyul választók száma a 2014 évi évi 16 000 fő körüliről 2015-re kb. 6000 főre apadt.

Az előrehozott érettségi lehetőségének megvonása a legrosszabbul a földrajzot érintette, hiszen a 12. év végi érettségiig a tanulók 2 év alatt sokat felejtenek ebből a tárgyból. E hibás, és földrajz tantárgy köznevelés béli drasztikus visszaszorulását eredményező diszkriminatív döntések következményeként drámaian csökkent a természettudományos felsőoktatás geográfus (településkutató, táj-környezetkutató, geoinformatikus, turizmus szakirányok), illetve földtudományi (meteorológus, geológus) szakjaira felvételizők száma, veszélyeztetve e szakmák utánpótlását.

Őszintén bízunk benne, hogy a fenti, a földrajz tantárgyat sújtó, küldetését teljesen ellehetetlenítő folyamatok nem folytatódnak az új NAT bevezetésével, a döntéshozók megfontolják a Magyar Földrajzi Társaság javaslatait, és a jövőben javulni fog a földrajz tantárgy jelenlegi kiszorított, periférikus helyzete.