MTA: Alig volt közoktatási reformkutatás az elmúlt években Közoktatás
Eduline

MTA: Alig volt közoktatási reformkutatás az elmúlt években

A Magyar Tudományos Akadémia a közoktatási reform kapcsán jórészt a hosszútávú hatásokkal foglalkozik, ezen a területen kíván a Köznevelési kerekasztal segítségére lenni - összegezhető Lovász László, az MTA elnökének szerdai sajtótájékoztatója. Lovász az egyik legnagyobb problémának azt tartja, hogy fokozatosan háttérbe szorultak a pedagógia megújítását célzó kutatások. Az elnök szerint ezen túl viszont a közoktatás egyéb problémái nem rájuk vonatkoznak.

Az MTA szerdai - több témát érintő - sajtótájékoztatóján a közoktatásban tapasztalható folyamatokra is kitért az intézmény vezetése. Lovász László elmondása szerint épp egy éve kezdett az Akadémia a közoktatás tudományterületein átfogó módszertani kutatásokba, melyek eredményeit a különböző szakmacsoportok egy február végi konferencián egyeztetik. Az elnök szerint ez mindössze véletlen egybeesés, hogy épp most került reflektorfénybe a közoktatás állapota, mikor új szakaszba léphet a pályázati pénzből megvalósult kutatás.

A Köznevelési kerekasztalon az MTA is részt vett, Lovász szerint minden fontos problémakörre kitértek a találkozó. A szakmai munkában az MTA elsősorban a hosszútávú tervezést tudja segíteni, például új pedagógiai módszerek javaslásával, melyek kutatásaikon alapulnak. Az elnök nem véletlenül emelte ki a módszertant, ugyanis meglátása szerint ez az egyik legfőbb problémaforrás, hogy a 60-as és 70-es években folytatott kutatások fokozatosan abbamaradtak.

A módszertannak rendkívül fontos szerepe van, ugyanis hiába követi esetleg a tananyag a modern követelményeket, ha a pedagógusok nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, mellyel maradéktalanul át tudják adni ezt a tudást. Az elnök elmondása szerint a gyerekeket és tanárokat érintő technológiai és társadalmi változásokra reagálva a kutatások felélesztését tekinte egyik feladatának az MTA. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy az Akadémia részt vesz olyan munkacsoportokban is, melyek az iskola céljának megfogalmazásán dolgozik, vagyis hogy mire kell felkészítenie a diákokat az évek során.

Lovász ugyanakkor egy határt is húzott, szerinte a közoktatás "egyéb problémái" nem rájuk vonatkoznak.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.