A szocialisták szerint bizonytalanság jellemzi majd a következő tanévet az iskolák államosítása, a mindennapos...

A szocialisták szerint bizonytalanság jellemzi majd a következő tanévet az iskolák államosítása, a mindennapos testnevelés bevezetése és az alapítványi iskolák jövőjének kérdésessége miatt.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatáspolitikusa hétfőn, egy héttel a tanévkezdés előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az iskolaév még a régi, önkormányzati logika szerint, viszonylagos nyugalomban indul, de az iskolák 2013. január 1-jei államosítása miatt nagy a bizonytalanság. Megerősítette, hogy a szocialisták indokolatlannak, pénzügyileg és szakmailag is megvalósíthatatlannak tartják az iskolarendszer centralizációját.

Kitért arra, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ csak szeptember 1-jén alakul meg, azt pedig különösen aggályosnak tartotta, hogy az átalakítás a tanév közben történik, ez ugyanis - mint mondta - az oktató-nevelő munkát is veszélyeztetheti.

Kunhalmi Ágnes szerint aggodalomra ad okot az is, hogy az állam már a megyei intézmények átvételét sem tudta zökkenőmentesen megoldani, ezúttal viszont csaknem ötezer intézményt, 120 ezer pedagógust és 1,3 millió gyermeket érintenek majd a változások.

Az MSZP-s politikus szerint az iskolák államosításával megszűnik a helyi közösségek autonómiája, és a lokális problémákra érzéketlen iskolarendszer alakul ki. További veszélyként értékelte, hogy az oktatás színvonala süllyedni fog, szerinte a központosítás miatt a jó iskolák rosszabbá válhatnak, a rosszak viszont nem javulnak. Véleménye szerint problémát jelent majd az is, hogy az önkormányzatok forrásoktól esnek el.

Az államosítás célja a pénzelvonás, pedagógusok elbocsátása és intézmények összevonása - mondta, megjegyezve, hogy az összevonásokra és a pedagóguslétszám csökkenésére Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter is utalt egy vasárnapi rádióinterjúban.

Az MSZP-s politikus szerint bizonytalanságot okoz az iskolák egy részének a mindennapos testnevelés bevezetése is. Erről szólva idézte Szabó Máté ombudsman jelentését, amely szerint hiányoznak az ehhez szükséges feltételek, nincs elég tornaterem, a tanulók 52 százalékának nincs lehetősége tisztálkodni a testnevelési és sportfoglalkozások után, az intézmények 29 százalékában ki sem építettek vizesblokkot. A szükséges fejlesztésekre pedig nincs forrás a költségvetésben - tette hozzá.

Kérdésesnek nevezte az alapítványi iskolák sorsát is, mivel az előző kormány által kötött közoktatási szerződéseket csak augusztusig hosszabbították meg, újat pedig az eddiginél lényegesen kevesebbel kötöttek. Mint mondta, ez bizonytalanná teszi több, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, viselkedészavaros vagy tanulmányi gondokkal küzdő diákokat oktató alapítványi iskola jövőjét.