Az Országgyűlés elfogadta a nemzeti köznevelésről szóló törvényt, s ezzel pont került a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek oktatási jogairól szóló vita aktuális fejezetének végére. Lázár János vitatott javaslatát az érintettek nyomására visszavonta, majd a velük egyeztetett verziót az Országgyűlés elfogadta.

Az új szabályozás – a nyílt levélben vállalt garancia ellenére – valójában szegényíti az érintettek jogait, és az oktatási jogokhoz nem társít erős garanciákat. Megmagyarázzuk, hogy ez miért jó. A szülő kérésére most már az iskolai óraszámokból is engedni lehet – ez csak látszólag növeli a családok döntési jogosítványait.

A legrosszabb helyzetben lévő családokra ugyanis ezután nyomást is lehet majd gyakorolni: ha messze van az iskola, ha az iskola nem szán elég időt a gyerekre, mert nincs gyógypedagógusa, akkor annak nem az lesz a következménye, hogy meg kell oldani az utaztatást vagy a szakemberhiányt, hanem az, hogy – megfelelő tájékoztatás és meggyőzés után – a “család kérésére” leadnak majd az óraszámokból. A nyomor, a szegénység és a tájékozatlanság sok családot kényszeríthet erre. A teljes bejegyzést a TASZ blogján olvashatjátok el.