Rétvári Bence államtitkár szerint a minőség biztosítéka lenne, ha bevezetnék a központi gimnáziumi felvételit. Az államtitkár kontextusában ez azt jelentené, hogy tényleg csak az elit juthatna gimibe. Azért sikerült hülyeségeket is mondania.
Amennyiben korán reggel valaki épp a kávéját tervezte valaki elfogyasztani, de véletlenül a TV2 Mokka műsorára kapcsolt,, ott Rétvári Bence államtitkár nyilatkozatait hallva könnyen lehet, hogy kávé nélkül is felébredt. Az Emmi parlamenti államtitkára - nem szakemberként - a gimnáziumi felvételi bevezetéséről beszélt, mely felkerült a kormány napirendjére, és ezt szerette volna a legjobb köntösbe csomagolni.
Az ötletről szóló első híreket követően a kritikus hangok kiemelték, hogy egy magas követelmény felvételi csak tovább mélyítené a társadalmi szakadékot a gimnáziumba járó diákok és a többiek között, akik szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába járnak. Felvetődött az is, hogy az oktatásirányításnak így adminisztratív eszköze lenne arra, hogy a szakképzésbe terelje a diákokat, ha túl nehéz lenne a gimnáziumi felvételi. A pedagógus szakszervezetek szerint így egyes gimnáziumok bezárása és elbocsátások is lehetségessé válnának.
Mára a gimnázium lett az az oktatási intézmény, amit a legtöbben preferálnak, mert onnan kikerülve van a legnagyobb esélye a diákoknak arra, hogy sikeres felsőoktatási felvételit tegyenek. A szakgimnáziumi üres helyek száma is magas emiatt, de a szakközépiskolákban még nagyobb a hiány:
Nagyon sok hely maradt üresen a szakgimnáziumi és szakközépiskolai jelentkezés után
A szakgimnáziumok a felvehető létszám 56,3 százalékát tudták feltölteni jelentkezőkkel, a szakiskoláknál még rosszabb, csak 38,8 százalék a beiratkozók aránya. Az összes középiskolai jelentkező 35 százalékát gimnáziumokba, 39 százalékát szakgimnáziumokba, 25 százalékát szakiskolákba, 2 százalékukat pedig készszégfejlesztő speciális szakiskolákba vették fel - derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből.
Sokak szerint a gimnáziumok voltak leginkább képesek minőségben ellensúlyozni az oktatási rendszer átalakításának következményeit. Önmagában senkinek sem azzal volt baja, hogy bevezetnék a felvételit, mert jól is elsülhet, hanem a feltételezhető magas követelményről, melyről az első hírek szóltak..
A hasonló kifogások megcáfolására vállalkozott Rétvári Bence, ám a lentebb látható felvétel alapján érvelésébe több hiba is csúszott. A műsorban kérdésként elhangzott, hogy sokak számára a gimnázium jelenthet megoldást, mert 13-14 évesen még nem tudják, hogy pontosan milyen területen szeretnének elhelyezkedni. Az államtitkár meghökkentő érvrendszere szerint 30 éve is fiatalok voltak ehhez a diákok, de napjainkban sokkal korábban érnek, ezért "nyilván jobb helyzetben vannak".
Ezt követően fejtegetésekbe bocsátkozott, hogy nem biztos, hogy jó a diákoknak a mostani rendszer, hogy gyengécske érdemjegyekkel is bejuthatnak most egy gimnáziumba, utána pedig nem kerül be egyetemre. Számukra a szakképzés marad. Csak azt felejtette ki Rétvári, miközben megdicsérte a gimnáziumok munkáját, hogy az iskoláknak még legalább 4 évük van felkészíteni a diákot egy sikeres felvételire - ezért is mennek oda sokan.
Ha szigorúan vesszük, mint amit az államtitkár mondott, hogy a gimnázium az egyetem "előszobája" lehet, akkor mi marad azon százezrek számára, akiknek csak a szakképzésben marad hely? Milyen értékű üzenetet hordoz számukra ez a kormányzati szándék?
Az elitet már az egyház képzi: de mi lesz a szegény gyerekekkel?
Az állam egyre nagyobb teret ad át az oktatásban az egyházi intézményeknek, melyek főleg a szegényebb országrészekben vállalnak iskolafenntartási feladatokat. Ezek az intézmények azonban főleg a tehetősebb diákokat válogatják ki, a hátrányos helyzetű tanulókkal nagyobb arányban foglalkozó alapítványi iskolák száma pedig 2010-től folyamatosan zuhan.
