Pont azok a gyerekek kerülnek túl korán az iskolába, akiknek a legnagyobb szükségük lenne arra, hogy halasszanak. Így már az iskolakezdés előtt csomó minden eldől.
Jelentősen javítja az óvodában eltöltött plusz egy év az évvesztes gyerekek iskolai terljesítményét, különösen, ha a szülőknek is csak alacsony iskolai végzettsége van. Ennek ellenére pont az iskolázottabb szülők gyerekei élnek ezzel a lehetőséggel – írja a Defaceto blogon Molnár Tímea Laura, a kanadai University of British Columbia doktorandusza.
2013-ig az évvesztesség határa június 1. volt (azóta már szeptember 1.), ezért Molnár ezt vette alapul, amikor az évvesztes és nem évvesztes gyerekek iskola taljesítményét hasonlította össze.
| Kapcsolódó cikkek |
|
A bírósági ítélet után is helyén maradt az óvónő |
A május 31-én született gyermekek 6 évesen es 3 hónaposan kezdtek iskolába járni, hacsak az óvoda vezetője a szülővel egyetértésben a halasztásról nem döntött. Ezzel szemben a június 1-én született gyermekek jellemzően egy évvel idősebben, 7 évesen es 3 hónaposan léptek iskolába – írja.
Az érettségizett szülők gyerekei nagyobb arányban választják a halasztást, ami jót tesz a gyerek teljesítményének, ám pont az érettségivel nem rendelkező szülők gyerekeinél lenne ez fontosabb. Utóbbiak körében gyakoribbak a kora gyermekkori negatív események, amik iskolaéretlenséghez vezethetnek, például az alacsony testsúllyal születés.
És hogy ez miért lehet így? Molnár szerint az iskolázottabb szülők tájékozottabbak, így tudják, milyen pozitív hatásokkal járhat a halasztás, és nagyobb valószínűséggel győzik meg az óvodapedagógust is erről. A többi gyereknél azonban ez azt jelenti, hogy már iskolakezdés előtt hátrányos helyzetbe kerül társaihoz képest.
