Kislétszámú óvoda is működtethető, de a szülőknek igyényelnie kell Közoktatás
Eduline

Kislétszámú óvoda is működtethető, de a szülőknek igyényelnie kell

A Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért közleménye szerint, ha problémás megfelelő óvodába íratni a gyermekeket, vagy csak túl távoli óvodába van lehetősége járnia a gyerekeknek, akkor az önkormányzattól igényelhető, hogy helyi óvodát nyissanak, akár kis létszámmal is.

Nem kell - aránytalan terhet vállalva - másik településre hordani az óvodáskorú kisgyermekeket, ha a szülők úgy döntenek, hogy az önkormányzat helyben nyisson óvodát számukra.

- írja a szervezet. Emlékzetetnek, hogy a Köznevelési törvény (Nkt.) szerint, ha legalább "nyolc szülő" úgy gondolja, hogy óvodáskorú gyermekét nem hajlandó naponta oda-vissza utaztatni a településen kívül kijelölt körzeti óvodába, akkor a települési önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelés "helyben történő ellátásról".

Itt az idő, hogy a helyi lakos szülők beadják "óvodanyitási igényüket" a települési önkormányzat jegyzőjéhez. Nevelési év közben is lehet kisóvodát nyitni!

- folytatódik a közlemény. Kiemelik, hogy ehhez nem kell új óvodát építeni, szerintük elég bérelni egy olyan családi házat, amely megfelel a célnak, vagy vissza kell venni az előző években indokolatlanul bezárt régi óvodai épületeket.

A kistelepülések népességmegtartása érdekében keményen fogalmaznak, szerintük egyszerűen vissza kell szererezni azokat a gyerekeket, akiket szintén csak a távoli óvodába tudnak járatni szülei, a szervezet szerint azokat, akiket "az oktatáspolitika más települések óvodáiba deportált".

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma Nyelvtanulás Székács Linda

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma

Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.