"Már így is nagyon sokat keresünk! Majdnem a másfélszeresét, mint a szomszédom árufeltöltőként, és a háromszorosát a közmunkásnak!" – a Hívatlanul Hálózat tanárokkal összeszedte a legtipikusabb válaszokat arra a kérdésre, hogy „miért nem teszel semmit a szerinted is rossz oktatáspolitikai változtatások ellen?” A fentihez hasonló válaszok születtek.
Néhány tipikus válasz, amikkel a tanárok a bejegyzés szerint találkoznak:
Ha nem én leszek a minősítő, akkor majd jönnek a tehetségtelenek, higgyétek el, jobb, ha én csinálom.
Egyedül nem megy. Mások meg úgyis félnek mozdulni. Akkor én miért tenném?!
Én szeretem a gyerekeket, de azt várják el tőlem, hogy az osztály átlaga jó legyen, ezért le kell adnom az anyagot!
Egyszer úgyis rám kerül a sor, akkor meg miért ne csináljam meg most a ped 2-t, amikor még nem olyan szigorú a rendszer?
Mutassatok egy olyan rendszert, ahol a tanár nem a nemzet napszámosa!
Sztrájk? Hú, de mennék! Csak pont születésnap, szüret, esküvő, temetés, unoka, rokonlátogatás...lesz. De igazatok van, menjetek!
