Kártérítési pert indíthatnak az állam ellen a tankönyvkiadók Közoktatás
MTI

Kártérítési pert indíthatnak az állam ellen a tankönyvkiadók

Ha a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában fogadja el a parlament, akkor várhatóan számos kiadó indít kártérítési...

Ha a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában fogadja el a parlament, akkor várhatóan számos kiadó indít kártérítési pert - írta keddi számában a Magyar Nemzet Szarvas-Ballér Juditra, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnökére hivatkozva a tankönyvellátást állami kézbe vevő javaslatról.

Az érdekvédő azt mondta: alapvető kérdéseket hagy homályban a törvényjavaslat, nem derül ki mi a kiadók dolga ezentúl, hogyan alkalmazkodjanak a változásokhoz. Hozzátette: nem tudni például, mi lesz azokkal a készülő és elkészült könyvekkel, amelyeket a következő tanévre szántak. 

Aggályosnak nevezte, hogy a tankönyvvé nyilvánítás eljárásának menetéről semmit nem tudni, mert azt egy majdani rendeletben fogják rögzíteni. Úgy fogalmazott: sok százmillió forintot dobnak ki az ablakon, ha az iskolák által az idei tanévre berendelt tartós tankönyvekre - amelyeket négy évig lehet használni - a következő tanévben mégse lesz szükség. 

A Nyomda- és Papíripari Szövetség a központosítás kapcsán jelezte: ellehetetlenítik annak a 20-25 nyomdának a működését - köztük például a 450 éves múlttal rendelkező Alföldi Nyomdáét -, amelyek meghatározó tevékenysége a tankönyvgyártás. 

A Magyar Nemzet azt írta: a teljes közoktatási tankönyvgyártás és -ellátás rendszerének állami kézbe vételére a hírek szerint 53 milliárd forintot kíván fordítani a kormány, amely több, mint a tankönyvkiadás elmúlt hatvanéves támogatása összesen.

A Világgazdaság azt írta: Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint sérül a pedagógusok módszertani szabadsága, nem lesz az iskoláknak tényleges autonómiája, s nem mindegy, hogy egy szabolcsi faluban, vagy a főváros II. kerületében milyen módszer és tankönyv alapján tanítják a gyerekeket.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.