Tényleg "csak" 15 ezer forintba kerül diákonként a tanévkezdés? Közoktatás
MTI

Tényleg "csak" 15 ezer forintba kerül diákonként a tanévkezdés?

Iskolásonként 15 300 forint volt az iskoláztatási költség tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölt összesítése szerint.

A 2016. augusztusi és szeptemberi adatok alapján az egy iskolásra jutó iskoláztatási kiadások legjelentősebb tételét a tankönyvek és jegyzetek jelentették 11 303 forint értékben. A tanévkezdéskor nem halasztató, azonnal jelentkező kiadások közül a második legjelentősebb a ruhákra és cipőkre költött - átlagosan 9050 forintos - összeg volt. 

Iskolai étkeztetésre 7192 forint, tanszerekre és írószerekre 5651 forint ment el. Oktatási költségekre, osztálypénzre, magántanárra iskolásonként 4578 forintot, táskára 4584 forintot, sportszerekre és hangszerekre 3494 forintot költöttek a szülők tavaly a KSH adatai szerint. 

Több százezres kiadást is jelenthet a tanévkezdés, sokan hitelt vesznek fel

Évről évre több család kényszerül hitel felvételére az őszi iskolakezdés előtt, az egyetem elkezdése több százezres kiadást is jelenthet.

A csaknem másfél millió iskolás 30 százaléka kedvezményesen, 31 százaléka ingyenesen kapott iskolai étkeztetést, 696 ezren pedig ingyenesen kapták a tankönyveket - olvasható az összefoglalóban. 

A KSH tavalyi összefoglalója szerint 2015-ben a tanévkezdés hónapjaiban, augusztusban és szeptemberben iskoláztatással kapcsolatos kiadások gyermekenként elérték a 19 600 forintot.

Megvan, mikor kapják meg a szülők a családi pótlékot és a gyest

Korábban megérkeznek a családokhoz a szeptemberi támogatások: a családi pótlék, a gyermekvédelmi segély (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet) - jelentette be az Emmi család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Novák Katalin ismertetése szerint az iskolakezdés és az azzal járó kiadások miatt a családtámogatásokat hétfőn utalják el, míg a posta kedden kézbesíti az ellátásokat.

Van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz Felsőoktatás Palotás Zsuzsanna

Van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz

Évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken: elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és emelkedő albérletárak nehezítik a hallgatók helyzetét. A minőségből és a privátszférából egyre kevesebben hajlandók engedni, sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.