2011. november. 10. 15:05 MTI Utolsó frissítés: 2011. november. 10. 15:04 Közoktatás

Jobbik: "a kormány beismeri, hogy nem tud mit kezdeni a cigánygyerekekkel"

A Jobbik a köznevelési törvényre vonatkozó javaslat visszavonására szólítja fel a kormányt, mivel az ellenzéki párt...

A Jobbik a köznevelési törvényre vonatkozó javaslat visszavonására szólítja fel a kormányt, mivel az ellenzéki párt szerint azzal a kormány "beismeri, hogy nem tud mit kezdeni a cigánygyerekekkel", megalázza a pedagógusokat és több "liberális befolyást" is meghagy - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Dúró Dóra.

A jobbikos politikus szerint a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 évre csökkentésével a kormány beismeri, hogy nem tud mit kezdeni a cigánygyerekekkel. A Jobbik 17 évre emelné a korhatárt, mert szerinte ez a legkorábbi időpont olyan szakképzettség megszerzésére, amellyel van esélye a fiataloknak a boldogulásra. Az iskolát 16 évesen befejező fiatalok vagy segélyből, vagy rosszabb esetben bűnözésből tartják majd fenn magukat - értékelik.    

Dúró Dóra szerint a tervezet megalázza a pedagógusokat is, hiszen míg a tervezetben szereplő óraszámemelést már a jövő évtől bevezetné, addig a béremelést jelentő életpályamodellt leghamarabb 2013 szeptemberétől indítanák, de csak ha az ország gazdasági helyzete megengedi azt.    

 A "liberális befolyásra" példaként Dúró Dóra "a világnézetileg semleges iskolák" megfogalmazást kifogásolta a törvénytervezetben. A Jobbik ezt élesen elutasítja és ehelyett több érték - mint például a hazafias nevelés - megjelenését szorgalmazza az iskolák értékrendjében.    

Emellett a Jobbik szerint a benyújtott javaslat sérti a házszabályt is, mivel az indoklásban nem szerepeltetik a becsült gazdasági és társadalmi hatásokat. Pedig - emlékeztetett Dúró Dóra - készült egy hatástanulmány, amely közlése szerint 10 ezer pedagógus elbocsátásával és 600 iskola bezárásával számol. Az ellenzéki politikus szerint már csak ezért is megérett a törvény a visszavonásra.

 

 

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.