A címben feltett kérdésre kereste a választ az MTA Közgazdaságtudományi Intézet oktatástudományi kutatócsoportja legújabb, európai országokra vonatkozó kutatásában.
A rövid válasz, hogy nem feltétlenül. Egy 2014-es nemzetközi, a tanári jövedelmek összehasonlításán alapuló kutatás megállapította, hogy ott, ahol a tanárok jövedelmi szintje magasabb, jobbak a tanárok kognitív képességei, azonban a tanári fizetések emelésével nem biztos, hogy sikerül kedvezőbbé tenni a tanári kar összetételét - áll az akadémia cikkében.
Nem csak a kereset mértéke fontos, hanem az is, mennyi az alternatív jövedelem. Például a reálszakok esetében minden európai országban jellemző, hogy az alternetív jövedelem magasabb, mivel mérnökként vagy informatikusként jóval többet lehet keresni, mint matektanárként.
A kutatás eredménye azt mutatta, hogy míg egyes készségterületeken már rövid távon, öt éven belül is kimutatható hatás, más készségterületek teljesítményét a tanári jövedelem változása a vártnál kisebb mértékben befolyásolta.
A magasabb kezdő tanári fizetés hatása a jobb matematika- és természettudományi eredményekben megmutatkozott, míg az írás-olvasási teszteredményeket nem befolyásolta. A tanári pálya további szakaszában (15 éves tanítástól a fizetési maximum eléréséig) a jövedelem változásának nem volt hatása sem a matematika- és természettudományok, sem az írás-olvasás eredményekre.
Ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a döntéshozóknak a bér tekintetében érdemes a tanári pályát kezdőkre koncentrálni, és azokra a pedagógusokra, akiknek a szakterületén az alternatív jövedelem magasabb. Később ugyanis jóval kisebb eséllyel módosít pályát egy tanár.
