Új programmal rukkol elő az oktatási államtitkárság: személyközpontú, differenciált nevelési-oktatási módszertan készül, a komplex alapprogramot 2020 szeptemberéig várhatóan 1500 alapfokú oktatási intézmény vezeti be.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára szerdán az egri Eszterházy Károly Egyetemen (EKE), a Komplex alapprogram bevezetése a köznevelési intézményekben - tanulni élmény elnevezésű uniós projekt ünnepi megnyitóján elmondta: a 2020-ig tartó uniós ciklusban kétszázmilliárd forintot fordíthat Magyarország a köznevelésre, és ennek az összegnek jelentős része a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatását szolgálja.

Kiemelte, a program súlyát nemcsak a kis híján tízmilliárd forintos keretösszege mutatja, hanem az is, hogy a projektben az EKE vezetésével részt vesz valamennyi jelentős, tanárképzést is folytató magyarországi egyetem. Így a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a szegedi, a pécsi, a nyíregyházi, a debreceni és a miskolci egyetem.

Az államtitkár szólt arról, a mai társadalom igényli, hogy a fiataloknak az iskolából kikerülve értékelhető tudásuk, értékelhető szakmájuk legyen.

"Egyértelműen látszanak azok a kapcsolatok a hátrányos családi háttér és a tanulási képességek között, amin változtatnunk kell. A közösségnek mindenképpen érdeke, hogy mindenki ugyanolyan eséllyel jusson el az iskolában megszerezhető tudásig" - fogalmazott.

A projekt szakmai vezetője, Révész László azt közölte, hogy a komplex alapprogram a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányainak javítása érdekében az oktatási rendszer minőségét hivatott emelni. Keretei közé tartozik a differenciált oktatás, valamint a szervezet- és iskolakultúra módszertani fejlesztése, a tanulással összefüggő esélyek növelése is.

A program keretében 35 ezer pedagógus vesz részt továbbképzésben. Az alapprogramot 2020 szeptemberéig várhatóan 1500 alapfokú oktatási intézmény vezeti be, első körben az 1-4. évfolyamon - olvasható az eseményen közzétett összegzésben.

A programmal kapcsolatban az államtitkár az MTI kérdésére a magyar oktatás paradoxonjairól is beszélt. Ezek egyikének nevezte, hogy bár az egy pedagógusra jutó diáklétszám alacsony, az oktatás mégsem jobb, mint például az OECD-országok bizonyos részében. Szólt arról is: egy nagyobb város nagy iskolájában egy tanárra több diák jut, sokszor mégis jobb oktatás folyik, mint egy kis falu kis iskolájában.

"Most jutottunk el odáig, hogy ebben a támogatási ciklusban a köznevelés fejlesztésére szánt források jelentős részét hátránykompenzáló folyamatokra szeretnénk fordítani, olyan helyekre eljutni a segítséggel, ahol eddig ebből kimaradtak" - mondta Palkovics László.