Meg kell szüntetni a szegregált oktatást a Nyíregyháza Huszár-telepen működő cigány iskolában - erre kötelezte a fenntartókat csütörtöki jogerős ítéletében a Debreceni Ítélőtábla.

A táblabíróság Csikiné Gyuranecz Márta vezette tanácsa ezzel helyben hagyta a Nyíregyházi Törvényszék első fokú ítéletét, amelyben szegregációért - a cigány gyerekek elkülönítéséért - marasztalta el a korábbi és a jelenlegi fenntartókat: az önkormányzatot, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, valamint a Görög Katolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjét.

Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és osztotta a jogellenes elkülönítésről szóló álláspontját is. Az ítélet kimondja, hogy az alperesek jogellenesen különítették el a Huszár-telepi cigány gyerekeket a nem cigányoktól 2011 és 2013 között. 

A bíróság ezért kötelezte az alpereseket a jogsértés abbahagyására és eltiltotta őket a további jogsértésektől. A telepen jelenleg működő iskola új első osztályt nem indíthat, a már oda járó diákok azonban folytathatják tanulmányaikat. 

Kegye Adél ügyvéd, a felperes Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) jogi képviselője a per előzményéről elmondta: az iskolát a szegregált oktatás gyakorlata miatt 2007-ben a CFCF nyomására már bezáratta a nyíregyházi önkormányzat. Az iskolát 2011-ben indította újra, már felekezeti iskolaként a Görög Katolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéje. A CFCF ismételten perbe fogta az iskolafenntartót, ezúttal az egyházat és az önkormányzatot, majd utóbbi jogutódjaként a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is. 

A most lényegében teljes egészében helybenhagyott elsőfokú ítélet a Nyíregyházi Törvényszéken született meg 2014 februárjában. Az ítélet megállapította, az önkormányzat azzal, hogy az iskola épületét ingyen az egyháznak adta és pénzügyi támogatást is adott, mindezzel egyidejűleg pedig megszüntette a telepi gyerekeket utaztató iskolabuszt, a cigány tanulókat jogellenesen elkülönítette. 

A törvényszék szegregáció miatt marasztalta el az egyházmegyét, amiért az a nyíregyházi iskolái között különítette el a telepi iskolájában a cigány gyermekeket. A bíróság a jogsértés abbahagyására kötelezte az alpereseket, ami az ítélet szerint azt jelenti, hogy az egyházi cigányiskolában nem indítható újabb első osztály - nyomatékosította az ügyvéd.

Hozzátette: a per során a CFCF és az egyház többször is egyeztetett, de eredménytelenül, mivel az egyház ragaszkodott a helyzet fenntartásához és elvetette azt a megoldást, hogy a kisiskolásokat saját belvárosi intézményébe fokozatosan integrálja. Mindehhez kormányzati támogatást kaptak: Balog Zoltán miniszter a cigány iskola fenntartói mellett szállt síkra és tett tanúvallomást a perben – mondta el a tárgyalás után Kegye Adél. Az alapítvány jogi képviselője hozzátette: megkönnyebbüléssel fogadták, hogy "a Debreceni Ítélőtábla ellenállt minden hatalmi nyomásgyakorlásnak és nem hagyta befolyásolni magát sem a kormányzati, sem az egyházi lobbisták által. A mostani döntés egyértelműen rámutat, hogy a cigány iskolák nem szervezhetők ki az egyházak fennhatósága alá, szegregált, elkülönített oktatás ilyen trükkök segítségével sem folytatható. Az elkülönítést tiltó jogszabályok az egyházakat is kötik". 

A csütörtöki tárgyaláson Varga Attila, az alapítvány egyik képviselője, aki maga is szegregált iskolába járt, kijelentette: a szegregáció csak a nyomort örökíti generációról generációra. Neki - mint kifejtette - hat évébe telt, hogy leküzdje a felzárkóztatásnak nevezett szegregáció okozta hátrányokat. A tárgyaláson jelenlevő Kocsis Fülöp görögkatolikus püspököt arra kérte, hallja meg Ferenc pápa üzenetét, amely szerint "integráció nélkül a cigányok a rabszolgaság új formáinak áldozataivá válnak".

"Nem kell erre engem felkérni, Ferenc pápának tisztelője és követője vagyok" - mondta az elhangzottakra reagálva az MTI-nek a püspök, hozzátéve, hogy az integrációnak teljes mértékben támogatója és előmozdítója. Az egyház Ferenc pápát és még inkább Krisztust követve szolgálja az egységet, egymás elfogadását, ami sokkal több, mint amit jogi eszközökkel el lehet érni - fűzte hozzá.

Kocsis Fülöp ugyanakkor sajnálatát fejezte ki az ítélet miatt. Megerősítette: ő maga az integráció híve, azt szeretné, hogy a többségi és a kisebbségi társadalom, a magyarok és a cigányok közelebb kerüljenek egymáshoz. Hozzátette: a nyíregyházi iskolában olyan eredményeket értek el a cigány gyerekek oktatásában, amilyet más iskolák nem tudnak produkálni.

"Az ítéletet tiszteletben tartjuk, eddig is a gyerekek érdekében tettünk és ezután is a gyerekek érdekében teszünk, s bízom abban, hogy az egyház folytathatja áldásos tevékenységét, amit a magyar nemzetért, az emberekért tesz" - mondta a püspök. Kocsis Fülöp kiemelte: a jelenlegi négy osztályt továbbviszik, a már ott tanulókat az ítélet nem érinti, azt pedig átgondolják, hogyan tudják az elkezdett munkát folytatni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!